Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

tetni; a minősített esetek egyre súlyosodó büntetési tételei kizárólag a bűncselekménnyel érintett személyeket ért sérelmekhez igazodnak. A Btk más rendelkezésénél, így pl. a Btk 260. §-ában foglalt bűntett esetében, ahol a közérdekű üzem működése megzavarásának egyik elkövetési változata ugyancsak rongálással valósul meg, a törvény indokolása mutat rá arra, hogy nincs helye a rongálás bűncselekménye halmazatban való megállapításának. A Btk 260. §-a alapesetének, a minősített eseteknek és az azokhoz fűződő büntetési tételeknek a meghatározásánál azonban az okozott hátrány nagyságára a törvényhozó figyelemmel volt és az ott felsorolt büntetési tételek, valamint a Btk 324. §-ában meghatározott büntetési tételek egybevetése alapján valóban azt kell megállapítani, hogy a 260. § rendelkezései a 324. § rendelkezéseihez képest a specialitás viszonylatában állanak. A Btk 184. §-ában meghatározott közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tekintetében azonban, a jellegében is eltérő jogszabályi rendezés következtében, ezek az elvek nem érvényesülnek. Mindehhez képest a Btk 184. §-ában meghatározott bűncselekménynek rongálással megvalósuló változatában valóságos alaki halmazat jön létre és az elkövető bűnösségét — egyfelől a közlekedés biztonsága, másfelől a vagyonvédelem érdekeinek szem előtt tartásával, a Btk 12. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — a már említett két bűncselekményben kell megállapítani. (B. törv. V. 798/1980. sz.) (49/1981.) 8439. I. Az ittas járművezetés és az aközben megvalósított közúti veszélyeztetés egymással bűnhalmazatot alkot. II. Bűnhalmazatban van a közúti veszélyeztetés bűntettének elkövetése során megvalósított szolgálati közeg elleni erőszak bűntette is. A katonai bíróság a rendőr őrmester vádlottat közúti veszélyeztetés bűntette, ittas járművezetés vétsége, valamint hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre, 2 évre a közügyektől eltiltásra és 5 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte. A rendőr őrmester vádlott a személygépkocsiját súlyos fokú alkoholos állapotban 80 km/óra sebességgel vezette a város belterületén. Eközben a rendőrjárőr parancsnokának szabályos „Állj" jelzését figyelmen kívül hagyva, a sebesség fokozása mellett, irányváltoztatás nélkül továbbhaladt. Az intézkedő rendőr őrmester az elütést csak a vádlott járműve előli elugrással kerülte el. A vádlott járművével szemben szabályosan közlekedő több kerékpáros az útmenti árokba ugrással kerülte el a balesetet. A Legfelsőbb Bíróság az ügy felülbírálata során észlelte, hogy a katonai bíróság helyes jogi álláspontját nem indokolta meg, ugyanakkor az egyik cselekmény jogi minősítésénél tévedett. A katonai bíróság nem tévedett, amikor az ittas járművezetés vétségét és a közúti veszélyeztetés bűntettét halmazatban állapította meg, E jogi állásfoglalását azonban nem indokolta, ezért ezt a mulasztást a Legfelsőbb Bíróság pótolta. A Btk 12. §-ának (1) bekezdése szerint bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette a közúton a személygépkocsiját, miközben az őt szabályszerűen megállítani akaró rendőr őrmester felé haladt, aki az elütést csak a jármű előli elugrással kerülte el. A terhelt mindkét magatartása a Btk XIII. fejezetében felsorolt közlekedési bűncselekmények közé tartozik. A közúti veszélyeztetés és az ittas 41