Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

elkövetett közokirat-hamisítás és e bűncselekmény halmazatban megállapítása nem mellőzhető. Vonatkozik ez természetesen arra az esetre is, ha a hivatalos személynek a közokirat-hamisítást megvalósító tevékenységen túlterjedő magatartása a Btk 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettét valósítja meg. Ebben a tekintetben is érvényesül ugyanis a Btk 12. íjának (1) bekezdése. A hivatali visszaélés bűntettének és a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének halmazatban megállapítása kizárt azonban az olyan esetekben, amikor a hivatalos személy cselekménye kizárólag a hamis közokirat kiállítására korlátozódik. Ilyenkor ugyanis a hivatali hatáskörrel visszaélés éppen abban jelentkezik, hogy a hivatalos személy hamis közokiratot készít, vagy annak tartalmát meghamisítja, tehát a visszaélés és a hamis közokirat készítése szükségképpen együtt jár. A hivatali visszaélést ez esetben a Btk 275. §-a magában foglalja, minthogy a közokirat-hamisításhoz mindig szorosan kapcsolódó visszaélés e bűntett tényállási eleme. Ilyenkor az enyhébb büntetéssel fenyegetett hivatali visszaélés bűntette a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással halmazatba nem kerülhet, hanem csupán az utóbbit kell megállapítani. Végül rámutat az Elnökségi Tanács, hogy az eljárt bíróságok törvényességi óvással megtámadott határozatai azért is tévesek, mert a Btk 225. íjában foglalt — általános tényállást tartalmazó — hivatali visszaélésen belül értékelték a súlyosabban büntetendő visszaélést: a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítást. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a hivatali visszaélésnek csak akkor minősül a cselekmény, ha az elkövető más hivatali avagy egyéb bűncselekményt nem valósít meg. A terhelt szóbanlevő tevékenysége pedig a közokirat valódiságához fűződő érdeket sértette. Mindezekre tekintettel az Elnökségi Tanács megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatai a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó részükben törvénysértőek, ezért azokat hatályon kívül helyezte és a terheltet bűnösnek mondotta ki — a hivatali visszaélés bűntettével halmazatban — hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében is. (Eln. Tan. Kat. Törv. 195/1980. sz.) (413/1980.) 8436. A közérdekű üzem működése megzavarásának bűntettével kapcsolatos rongálás nem eredményez halmazatot, a vele összefüggésben elkövetett lopás miatt azonban halmazatot kell megállapítani. Az első fokú bíróság az I. r. vádlottat közérdekű üzem működése megzavarásának társtettesként elkövetett bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette; elrendelte a pártfogói felügyeletét; annak tartamára külön magatartási szabályokat állapítva meg. Végül kártérítés, kamat és illeték megfizetésére kötelezte őt. Az irányadónak vett tényállás történeti része az alábbi. Az I. r. vádlott előtt ismert tény volt, hogy a főközlekedési út mentén telefonkábelek működését szabályozó erősítő berendezések vannak aknában elhelyezve. Amikor a fk. A. Gy. és közte felmerült, hogy hangosítót kellene szerezniük, az I. r. vádlott indítványára elhatározták, hogy mindketten kerékpárral kimennek az érintett főközlekedési út melletti aknához, ahol az aknát felnyitva, erősítő berendezést tulajdonítanak el, majd azok szétszerelését követően az alkatrészeket barkácsolás során felhasználják. A megállapodást követően mindketten különböző szerszámokat, kombi34