Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Btk 12. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel — 1 rb. folytatólagosan elkövetett, a Btk 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő hűtlen kezelés vétségének megállapítására alkalmas. 2. A III. r. terhelt tudta, hogy az I. r. terhelt a nagyobb mennyiségű homok elszállítását a kezelésére bízott tehergépkocsi jogtalan igénybevételével végzi. Amikor tehát a homokszállítás folyamatos végrehajtására rábírta az I. r. terheltet, nem csupán a sikkasztási cselekmény elkövetésében volt bűnrészes, hanem tudata átfogta azt is, hogy a gépkocsi jogtalan igénybevételével a terhelt-társát alkalmazó állami szerv vagyonában hátrány keletkezik, ezáltal tehát — mint a Btk 21. §-ának (1) bekezdése szerinti felbujtó — a Btk 319. §-ának (2) bekezdése alapján minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés vétségét is megvalósította. A hűtlen kezelés tettese (Btk 319. §) csak a vagyonkezeléssel megbízott személy lehet, részesi alakzatban azonban kívülálló is elkövetőjévé válhat, ezért a III. r. terhelt felbujtói bűnrészessége mindkét bűncselekményben megállapítható és így vele szemben is halmazati büntetés [Btk 85. § (1) bekezdés] kiszabásának van helye. 3. Helyesen járt el a járásbíróság, amikor a II. r. terheltet a Be 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette a hűtlen kezelés vétsége miatt ellene emelt vád alól és a Be 216. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéshez képest megalapozott az az álláspont is, hogy a Btké 28. §-a (1) bekezdésének g) pontjára tekintettel az elkövetési érték 1000 forintot meg nem haladó összege folytán a terhelt sikkasztási cselekménye szabálysértést [az 1979. évi 10. számú tvr. 30. §-ával módosított 1968. évi I. törvény (Sztv) 105. §-a (1) bekezdésének a) pontja] valósít meg. Tévedett viszont a járásbíróság, amikor a II. r. terhelt terhére a jármű önkényes elvételének a szabálysértését is megállapította. Az előzőekben kifejtettek szerint ugyanis egyrészt az állami tulajdonban levő gépi meghajtású szállítóeszköznek jogosulatlanul magáncélra történő használata esetén nem a jármű önkényes elvétele, hanem a hűtlen kezelés valósul meg. Ezen túlmenően azonban a jármű önkényes elvétele szabálysértésnek a megállapítása egyéb okból is törvénysértő. Az Sztv-nek az 1979. évi 10. számú tvr. 32. §-ával kiegészített 107/A. § (1) bekezdése értelmében a jármű önkényes elvételének szabálysértését az valósítja meg, aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja. Ennek a szabálysértésnek egyrészt nincs a Btk 327. §-a (1) bekezdésének II. fordulatához hasonló olyan elkövetési tevékenysége, amely szerint a rábízott jármű jogtalan használata is szabálysértés lenne, másrészt az adott esetben a terhelt tehergépkocsival végzett magáncélra szállítást, s minthogy ez a szállítóeszköz a gépi meghajtású jármű fogalma alá esik; az Sztv 107/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szabálysértés megállapítása kizárt. Minthogy a II. r. terhelt hűtlen kezelést megvalósító cselekménye 1000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozott: az a Btké 28. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel nem bűncselekmény, hanem a módosított Sztv 105. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabálysértés. (B. törv. V. 1179/1979. sz.) (228/1980.) 8434. Amennyiben a kényszervallatás során alkalmazott erőszak könynyű testi sérülést is okoz, a kényszervallatás bűntette mellett halmazatban a könnyű testi sértés vétsége is megvalósul. 31