Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

közben egyik elöljárója felismerte és gépkocsijával visszavitte szolgálati helyére. A vádlott kóros személyiségszerkezetű, pszichopátiája és személyisége rendellenességéből folyó adottságai a cselekmény elkövetésekor is közrehatottak és közepes fokban korlátozták magatartása társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésében és a helyes magatartás megválasztásában. A vádlottat a MN Központi Felülvizsgáló Bizottsága állapota miatt a katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítette. A Legfelsőbb Bíróság nem látta alaposnak a büntetésvégrehajtási fokozatnak börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban való megállapítására, egyidejűleg a vádlottnak előzetes mentesítésben részesítésére vonatkozó indítványt. A Btk 127. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a sorkatonára kiszabott szabadságvesztést a további feltételek meglétében is csak akkor lehet fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában végrehajtani, ha az elítélt a szolgálatban megtartható, vagyis a büntetés letöltése után folytathatja szolgálatát. A vádlottat viszont a MN Központi Felülvizsgáló Bizottság kóros személyiségszerkezete miatt a katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítette, ezért őt tartalékállományba helyezték. Ekként a szolgálatban meg nem tartható vádlott esetében a szabadságvesztést sem lehet fegyelmező zászlóaljban végrehaj tandónak megállapítani, mivel a büntetés letöltése után katonai szolgálatát nem folytathatja. Ebből következik az is, hogy a vádlott a Btk 136. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján nem részesíthető előzetes bírósági mentesítésben, minthogy annak előfeltétele a szabadságvesztés sajátos katonai végrehajtási módjának alkalmazása. Önmagában az a körülmény, hogy a vádlott katonai bűncselekményt követett el, nem nyújt alapot az előzetes mentesítés kimondására. (Legf. Bír. Katf. III. 91/1982. sz.) (319/1982.) 8815. KK 2. sz.: Az előzetes letartóztatásban levő, valamint a fegyelmező zászlóaljban vagy katonai fogdában szabadságvesztését töltő katona is a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések hatálya alá tartozik. Részletesen: Btk 122. §-nál. 8816. KK 9. sz. (1979. december 3.): I. Fegyelmező zászlóaljban végrehajtásra kerülő szabadságvesztésre ítéltek általában akkor részesíthetők a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes bírósági mentesítésben, ha katonai bűncselekményt vagy más — csekélyebb súlyú — bűncselekményt a katonai szolgálattal összefüggően követtek el és a mentesítésre érdemesek. II. A szabadságvesztés katonai fogdában történő végrehajtásának elrendelése esetén az elítélt — általában — előzetes bírósági mentesítésben részesíthető. Részletesen: Btk 136. §-nál. 8817. BKT 6/1979. sz.: Szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróságnak a határozat rendelkező részében kell megállapítania, hogy a büntetést mely fokozatban kell végrehajtani. A feltételes szabadság kérdésében a bíróságnak akkor kell rendelkeznie, ha a terhelt a Btk 47. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott okból feltételes szabadságra nem bocsátható. Részletesen: Btk 40—46. §-nál. 267