Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

fűz. Ebből pedig az következik, hogy a terhelt a Btk 137. §-a 12. és 13. pontjai szerinti visszaeső, illetve különös visszaeső, mert e minőség megállapításához szükséges feltételek fennállanak annak ellenére is, hogy egyik korábbi elítélésének hátrányos következményei alól mentesült. Az ítélet rendelkező részében akkor is fel kell tüntetni az elkövető különös visszaesői minőségét, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekményt ez a körülmény minősíti bűncselekménnyé (1.: BH 1980. évi 6. szám, 201. sz. jogeset). Mindkét fokon eljárt bíróság téves jogi álláspontot foglalt el a mentesítés kérdésében, ami a terhelt különös visszaesői minősége megállapításának elmulasztásához és ennek folytán további törvénysértéshez vezetett. A büntetésvégrehajtási fokozatra a vétséget elkövető visszaesővel (idetartozik a különös és a többszörös visszaeső is) szemben a Btk 43. §-ának b) pontja irányadó, ezzel szemben az eljárt bíróságok a Btk 44. §-át alkalmazták. A másodfokon eljárt megyei bíróság a különös visszaeső terhelttel szemben a szabadságvesztés végrehajtását a Btk 90. §-ának b) pontjában írt kizáró ok ellenére függesztette fel, ezért ítélete ebben a részében is törvénysértő. Utóbbiból következik az is, hogy a Btk 89. §-a (6) bekezdésének rendelkezése nem volt alkalmazható, tehát a terhelt pártfogó felügyelete elrendelésének törvényi előfeltétele is hiányzott. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a terhelt különös visszaesői minősége megállapításának elmulasztása miatt és a büntetésvégrehajtási fokozat megállapító részében, a megyei bíróság ítélete pedig ugyanezek miatt, továbbá a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére és a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó részeiben törvénysértő, ezért az ítéletnek említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a terhelt különös visszaeső, akivel szemben a kiszabott szabadságvesztést börtönben [Btk 43. § b) pont] kell végrehajtani. (B. törv. II. 791/1980. sz.) (309/1981.) A törvényi mentesítés 102. § 8773. í. Többszöri elítélés esetén abból a szempontból, hogy a hozzájuk fűzödö hátrányok alól az elítélt a törvény erejénél fogva mentesült, vagy bírósági mentesítésnek lehet helye, az egyes ítéleteket külön-külön kell vizsgálni akkor is, ha az azokban szereplő büntetéseket összbüntetésbe foglalták. II. A Btk hatályba lépése előtt hozott ítéletek tekintetében a mentesítésnél a Btk rendelkezései alapján kell megállapítani a visszaesést. A kérelmezőt 1. a járásbíróság 1967. december 9-én többek által együttesen elkövetett garázdaság bűntette miatt 3 hónapi — szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen letöltendő, de végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre; majd 2. a katonai bíróság 1970. szeptember 8-án visszaesőként és együttesen elkövetett garázdaság bűntette, valamint hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi — börtönben végrehajtandó — szabadság236