Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

désben bűncselekmények jellemző vonásainak összessége alapján, az azokban megnyilvánuló sajátosságok hasonlósága ad helyes eligazítást. 4. A fentiekben részletezett rendelkező elvek szem előtt tartása mellett a Legfelsőbb Bíróság a különös visszaesőkénti minősítés szempontjából ez idő szerint a következőket tekinti hasonló jellegű bűncselekményeknek: A) hivatalos személy elleni erőszak (229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), testi sértés (170. §) — kivéve a könnyű testi sértés vétségét [170. § (1) bek.], rablás (321. §), erőszak alkalmazásával elkövetett és halált okozó zendülés bűntette [352. § (2) bek. b) pont és (3) bek. b) pont], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak minősített esetei [355. § (2)-(5) bek.], alárendelt súlyos testi sértéssel járó megsértésének bűntette [358. § (3) bek.], abban az esetben is, ha az elkövetőt megelőzően merénylet [Btk 143. § (1) és (2) bek.], emberölés [Btk 166. § (1) és (2) bek.] és erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk 167. §) miatt ítélték el. Ezeknél a cselekményeknél az erőszak — s többnyire a személy elleni közvetlenül véghezvitt erőszak — a bűncselekmény tényállásában foglalt elkövetési magatartás vagy a cselekmény véghezvitelének módja s egyben a bűncselekmények jellemzője, mely indokolja a különös visszaesői minőség szempontjából a hasonló megállapítását. Ugyanakkor indokolt a korábbi elítélés alapjául szolgáló legsúlyosabb élet elleni bűncselekményekre utalás, hasonlóan a Btk 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéshez. B) erőszakos közösülés (187. §), szemérem elleni erőszak (198. §), természet elleni fajtalanság (199. §), természet elleni erőszakos fajtalanság (200. §) és megrontás (201—202. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a különös tárgya a nemi szabadság védelme és a kiskorúak egészséges nemi fejlődésének a biztosítása, amely egyben ezek jellemzője is. C) üzletszerű kéjelgés (204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §), kitartottság (206. §), kerítés (207. §), közveszélyes munkakerülés (266. §) és tiltott szenencsejáték szervezése (267. §). Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonlóságát az élősdi jelleg, a munka nélküli keresetre törekvés, illetőleg az olyan erkölcstelen életvitel folytatása adja, amely további bűncselekmények elkövetésének veszélyét hordozza magában. D) vesztegetés (250—254. §) és befolyással üzérkedés (256. §). Ezeknek a bűncselekményeknek közös jellegzetessége, hogy a közélet tisztaságát veszélyeztetik, egyrészt a hatóságok működése során, másrészt a gazdasági életben elkövetett korrupciós magatartásokat határozzák meg. Ezért a különös visszaesőkénti értékelés szempontjából indokolt ezek hasonló jellegének megállapítása. 213