Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

hajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbünte­tést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. A bíróság az 1. alatti bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, ezért az összbüntetés végrehajtási fokozata ugyan­csak „börtön". Az összbüntetés tárgyában hozott határozatok ellen a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megállapító rendelkezés ellen, a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos. Az összbüntetési ügyben eljáró bíróságok a Btk 94. §-ának (1) bekez­désében foglalt rendelkezésnek megfelelően állapították meg azt, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Szem elől tévesztették azonban a Btk 94. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. E törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolásból kitűnően a gyakorlatban lehetnek olyan esetek, amikor az összbüntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabály érvényesülése az elítéltnek méltány­talan hátrányt jelentene. Ennek kiküszöbölésére ad lehetőséget a Btk 94. íj­ának (2) bekezdése azáltal, hogy eggyel enyhébb végrehajtási fokozat meg­állapítását is lehetővé teszi. Az elbírált esetben egy hosszabb tartamú — fogházban végrehajtandó — és egy rövid tartamú — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésnek az összbüntetésbe foglalására került sor. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján megállapította, hogy az el­bírált esetben az összbüntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabály érvényesülése a terheltre méltánytalan hátrányt jelentene, ezért a törvényességi óvással megtámadott határozatoknak a szabadságvesztés-bün­tetés végrehajtási fokozatáról rendelkező részét hatályon kívül helyezte és az összbüntetésként kiszabott 9 hónapi szabadságvesztést fogházban ren­delte végrehajtani. (B. törv. II. 228/1980. sz.) (44/1981.) 8736. í. A méltánytalan hátrány megítélésének szempontjai az össz­büntetés végrehajtási fokozatának megállapításánál. II. A büntetésvégrehajtás fokozatának az elítélt terhére történő megvál­toztatása nem esik súlyosítási tilalom alá. 1. 1. A terheltet a katonai bíróság 1979. május 8-án jogerőre emelkedett ítéletével szándékos bűntettek miatt 1 évi és 6 hónapi — börtönben végre­hajtandó — szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. E büntetésének 3/4 része kitöltése után feltételes szabadságra bocsátották. 2. A járásbíróság utóbb a terheltet a feltételes szabadság alatt elkövetett szándékos vétségek miatt 1981. március 5-én mint különös visszaesőt jog­erősen 9 hónapi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Egyúttal elrendelte a kényszergyógyí­tását, megszüntette az 1. alatti ítélettel kiszabott szabadságvesztésből tör­tént feltételes szabadságot és kizárta a feltételes szabadságra bocsátásból. 3. A katonai bíróság 1981. április 15-én jogerőre emelkedett ítéletében az 1. és 2. pontok alatti szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta és a terheltet összbüntetésként 2 évi 1 hónapi és 15 napi — börtönben végre­hajtandó — szabadságvesztésre ítélte, ugyanakkor kizárta a feltételes sza­badságra bocsátásból. 4. A járásbíróság az 1981. március 22-én elkövetett szándékos vétségek miatt március 27-én a terheltet mint többszörös visszaesőt 10 hónapi 203

Next

/
Thumbnails
Contents