Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

kell deríteni, vannak-e káros szenvedélyei, egyébkénti antiszociális magatartása, erkölcsi téren fennálló fogyatékosságai stb. A különböző alanyi és tárgyi körülmények egybevetésével és összefüggéseinek felismerésével dönthet csupán a bíróság megalapozottan abban a kérdésben, hogy az elítélt nevelése érdekében milyen tartamban indokolt a próbaidőt meghatározni. Csak alapos körültekintéssel, perrendszerű módon feltárt körülményekre lehet alapítani nemcsak a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, hanem a próbaidő tartamának meghatározását is. Büntetéspolitikai irányelveink megfelelő és céltudatos érvényesítése fokozott kötelességet hárít a bíróságokra abban a tekintetben, hogy az elkövető személyi viszonyait és az eset összes körülményeit gondosan mérlegelve megalapozott döntést hozzanak. A felfüggesztés kedvezményének kérdésében és a próbaidő tartamának meghatározásánál mindenkor éljenek a törvényben biztosított széles körű differenciálási lehetőséggel. 8720. BK 25. sz.: Ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, ennek a büntetésnek a végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át. 8721. Életveszélyt okozó testi sértést elkövető előrehaladott életkorú vádlottal szemben sem indokolt — általában — a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése. A megyei bíróság a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt börtönben végrehajtandó 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte, mert a tényállás szerint a sértettet megtámadta, majd dulakodás közben — ölési szándék nélkül — életveszélyesen hátba szúrta. A szakszerű orvosi ellátás az életveszélyt elhárította, a sértett sérülése 4 hónap alatt gyógyult meg. Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezett enyhítésért, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése végett. Az első fokon eljárt bíróság a tényállást a Be 239. §-ának (2) bekezdésében írt hibák nélkül állapította meg, és a tényállás alapján a vádlott bűnösségére vont következtetés, illetve a cselekmény jogi minősítése megfelel a törvény rendelkezéseinek. A büntetés kiszabása körében az első fokú bíróság igen alapos gondossággal értékelte a vádlott javára és terhére szóló körülményeket. A Legfelsőbb Bíróság csupán annak súlyosítóként értékelését mellőzte, hogy a sértett több hónapig keresőképtelen volt. Az életveszéllyel járó testi sérülések általában hosszabb gyógykezelést igényelnek és a sértettek hosszabb ideig keresőképtelenek. A Btk 170. §-ának (5) bekezdése szerint minősülő cselekmény elkövetése esetén a gyógyulás időtartamának külön súlyosító körülményként való értékelése általában akkor indokolt, ha a sérülés annak életveszélyes jellege mellett viszonylag hosszabb gyógyulási időt igényel, vagy olyan egyéb hátránnyal jár, amely jellegében már a súlyos egészségromlás fogalmi körét megközelíti. A Legfelsőbb Bíróság a felsorolt enyhítő és súlyosító körülmények elemző egybevetése alapján magáévá tette az első fokú bíróságnak mind az enyhítő szakasz alkalmazását, mind pedig a büntetés végrehajtása felfüg194