Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

hoz és munkatársaihoz való viszonya igen jó, a másodfokú bíróság úgy ta­lálta, hogy a járásbíróság helyesen járt el, amikor a próbára bocsátott vád­lott pártfogó felügyeletének elrendelését mellőzte. A vádlott által elkövetett bűncselekmény jellege, annak indító oka, valamint a vádlott személyével kapcsolatban már említett körülmények arra mutatnak, hogy a vádlott jövőbeni magatartásának rendszeres figyelemmel kísérése nem szükséges. Ezért a másodfokú bíróság a járásbíróság végzését helyben hagyta. (Zala­egerszegi Megyei Bíróság Bf. 118/1982. sz.) (401/1982.) 8655. A bíróság ítéletében csak akkor rendelheti el a terhelt pártfogó felügyeletét és állapíthat meg magatartási szabályokat, ha az elkövetőt pró­bára bocsátja, avagy a reá kiszabott szabadságvesztés végrehajtását fel­függeszti: minden egyéb esetben az említett intézkedések megtétele a büntetésvég­rehajtási bíró feladatkörébe tartozik. A járásbíróság a terheltet 3 rb. lopás vétsége miatt halmazati büntetésül — fogházban végrehajtandó — 8 hónapi szabadságvesztésre és 2500 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét; kü­lön magatartási szabályként írta elő, hogy a terhelt az italboltokat ne látogassa; létesítsen állandó munkaviszonyt; munkahelyet csak a pártfogó hozzájárulásával változtathat; keresete hovafordításáról köteles a pártfogónak számot adni. A járásbíróság ítéletének a terhelt pártfogó felügyeletét elrendelő és a magatartási szabályokat megállapító rendelkezései ellen emelt törvényes­ségi óvás alapos. A Btk 82. §-ának (1) bekezdése szerint az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető a Btk 48. §-a szerinti feltételes szabadság, a 72. §-a szerinti próbára bocsátás, és a 89. §-a szerinti szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetében, ha rendszeres figyelemmel kísérése szükséges; a szigorított őrizetből elbocsátás esetén viszont a pártfogó felügyeletet el kell rendelni (Btk 79. §). Ezeken az eseteken túlmenően a büntetések és intézkedések végrehajtásá­ról szóló 1979. évi 11. számú tvr. 93. §-a lehetőséget nyújt arra, hogy a bíró­ság a Btk 82. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon kívül kivételesen párt­fogó felügyelet alá helyezze azt az elítéltet, aki a szabadságvesztést kitöl­tötte, amennyiben az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzése és a társadalomba való beilleszkedése érdekében irányításra és ellenőrzésre van szükség. Az említett tvr. 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a párt­fogó felügyeletnek a 93. § alapján történő elrendelése iránt a büntetésvég­rehajtási intézet az elítélt szabadulása előtt előterjesztést tesz a büntetés­végrehajtási bírónak, aki az elítélt meghallgatása után hozza meg a határo­zatát. A tvr. 13. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanez az eljárás az irány­adó a szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátáskor [Btk 48. § (3) bek.] és a szigorított őrizetből ideiglenes elbocsátáskor [Btk 79. § (2) bek.] is. Ezekből a rendelkezésekből értelemszerűen az következik, hogy az ítél­kező bíróság ügydöntő határozatában csak a próbára bocsátással [Btk 72. § (4) bek.] és a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztéssel [Btk 89. § 163

Next

/
Thumbnails
Contents