Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

nem célszerű kötelezni arra, hogy meghatározott munkahelyen dolgozzék. Ettől függetlenül ez az ítéleti rendelkezés azért is téves, mert a megélhetését alkalmi zenélésből biztosító terhelt állandó elhelyezkedésére aligha van lehetőség. A fentiekhez képest a Legfelsőbb Bíróság a Be 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a járásbíróság ítélete — helyesen végzése — a pártfogó felügyelet tartamát megállapító, valamint állandó munkaviszony létesítését elrendelő részében törvénysértő. Ezért a határozat említett részeit a Be 290. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte: a pártfogó felügyelet tartamát az 1979. évi 11. számú tvr. 98. §-ának (1) bekezdése értelmében a próbaidővel egyezően 1 évben állapította meg; egyidejűleg hatályában fenntartotta az 1979. évi 11. számú tvr. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontján alapuló azt a rendelkezést, hogy ezen idő alatt, a foglalkozásához szükséges eseteken kívül, egyéb nyilvános helyeket nem látogathat. (B. törv. IV. 1044/1979. sz.) (45/1980.) 8651. Végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártfogó felügyeletének elrendelése indokolt, ha alaposan remélhető, hogy ez az intézkedés is hozzájárul a vádlott edAigi életvitelének megváltozásához és az újabb bűncselekmény elkövetésétől való hatásos visszatartáshoz. A járásbíróság a vádlott bűnösségét magánlaksértés vétségében állapította meg és ezért őt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, egyben elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként a bíróság előírta, hogy a vádlott a nyilvános italmérő helyeket ne látogassa és ott szeszes italt ne fogyasszon. A megállapított tényállás a következő. A vádlott az általános iskola 6 osztályának elvégzése után különböző munkahelyeken dolgozott, a munkához való viszonya kifogásolható, a munkahelyi kollektívába nem tudott beleilleszkedni. Munkatársaival a kapcsolata rossz, mely összeférhetetlen természetére, állandó kötözködésére vezethető vissza. A vádlott ebben az évben a feleségétől törvényesen elvált, a házasságából származott három kiskorú gyermekét a bíróság a volt feleségénél helyezte el és a vádlottat 1260 forint gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. A vádlott büntetlen előéletű, de a járásbíróság 1977-ben közlekedési vétség miatt pénzbüntetésre ítélte; majd 1978-ban a rendőrkapitányság garázdaság szabálysértése miatt pénzbírsággal sújtotta. A vádlott ez évben önként alkoholelvonó kezelésen vett részt, de az eredményre nem vezetett. A vádlott a vádbeli napon a késő esti órákban italozott, majd ittas állapotban éjfél előtt elhatározta, hogy felkeresi a felesége szüleit, hátha a felesége és három kiskorú gyermeke ott tartózkodik. Ide 23 óra 50 perckor érkezett, bemászott a bezárt utcai kapu tetején, majd az udvarra nyíló bezárt előszobaajtót zörgette és rugdosta. E magatartásával apósát az éjszakai nyugalmából felverte. A sértett a bezárt ajtón keresztül kiszólt a vádlottnak, hogy nincs ott a családja, távozzék, mire a vádlott kijelentette, hogy betöri az ajtó üvegét, berúgja az ajtót, ha azt nem nyitja ki. A vádlott azzal fenyegetőzött, hogy családját és apósát megöli. Csak hosszas kérlelés után hagyott fel a bejárati ajtó rugdosásával, kimászott a kapu tetején és eltá159