Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

csempészet vétségét, ezért azokat a Btk 314. §-ának (3) bekezdése alapján elkobozta. Ugyanakkor a lefoglalt mikrobusz elkobzására a járásbíróság nem látott törvényes alapot. A gépkocsi a csempészet elkövetéséhez használt eszköz volt, a Btk 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján elkobzás alá esne ugyan, de az elkövetési eszköz elkobzására csak akkor van lehetőség, ha az az elkövető tulajdona. Minthogy pedig a gépkocsi nem az elkövető tulaj­dona volt: a járásbíróság a gépkocsi kiadása iránt rendelkezett. A másodfokú bíróság lényegében egyetértett az első fokú bíróság által elfoglalt állásponttal, azt annyiban egészítette ki: az eljárás adataiból nem lehet olyan megalapozott következtetést levonni, hogy a tárgyi eljárás alá vont személy lenne a gépkocsi tulajdonosa, illetőleg hogy a gépjármű — forgalmi engedéllyel igazolt — tulajdonosa tudtával történt volna a gép­kocsi átalakítása és annak csempészésre felhasználása. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 67. számú ál­lásfoglalásában kifejtett helyes jogértelmezés szerint a csempészet eszköze és így elkobzás alá esik az a gépkocsi, amelyen az elkövető olyan átalakítást végzett, amely nem a gépkocsi rendeltetésszerű használatának biztosítását, hanem a csempészet véghezvitelét célozza, továbbá ha az elkövető a gép­kocsit a csempészéshez egyébként szükségszerűen használta. Az adott eset­ben az ilyen jelentős mennyiségű árucikknek az ország területére való jog­ellenes behozatala más módon, mint gépkocsi felhasználásával, nem is lett volna véghezvihető, így az adott esetben a gépkocsi a csempészet eszköze volt. A Btk 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében el kell kobozni azt a dolgot, aj amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona, vagy b) egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti. A gépkocsi olyan műszaki átalakítása, amely különböző értékeknek, sőt akár veszélyes eszközöknek (fegyver), anyagoknak (kábítószer) az elrejté­sére és az ország területére történő becsempészésére alkalmas: objektíve a közbiztonság veszélyét jelenti. Az adott esetben az érdeksérelem a vám­érdekek vonalán ténylegesen be is következett. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor az eszközként használt gép­kocsi elkobzását arra hivatkozással mellőzték, hogy az nem az ügyben sze­replő elkövető tulajdona. 2. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a törvényességi óvásnak azzal az ál­láspontjával is, hogy az eljárt bíróságok megsértették a büntető eljárási jog­szabály rendelkezéseit. Az ügyészség indítványt tett a gépkocsi forgalmi engedélye szerinti kül­földi tulajdonos gépkocsijának elkobzására, ekként ez a külföldön élő sze­mély az egyéb érdekelt (Be 57. §) fogalma alá esik. Az iratok szerint ismert az érdekelt NSZK-beli lakóhelye is. Azokban az esetekben, amikor a külföldön jogszerűen és ismert helyen tartózkodó nem magyar állampolgár részére jogsegély hiányában nem ke­rülhet sor a büntető ügyben hozott határozat kézbesítésére; a bírósági ha­tározatot az e célra kirendelt képviselőnek kell kézbesíteni. Erre hívja fel a figyelmet az Igazságügyi Minisztérium 201/1974. (IK 12.) IM sz. tájékoz­tatójának 24. pontja is. A Be 375. §-ának (4) bekezdése ugyancsak „kép­viselő" kirendelését teszi kötelezővé ilyen esetekben. Az ekként kirendelt 152

Next

/
Thumbnails
Contents