Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

ajzása végett — pornográf filmek vetítése. Az ilyen termékek elkobzásának van helye. A kerületi bíróság jogerős íteletével a terheltet magánokirat-hamisítással elkövetett csalás bűntette és 13 rb. magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 6 hónapi — végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre és 3000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, ugyanakkor a terheltet az üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette. A terhelttől bűnjelként lefoglalt pornográf filmszalagokat, fényképeket és folyóiratokat — a lefoglalást megszüntetve — a terheltnek visszaadni rendelte. A kerületi ügyészség vádiratában az alábbi tényállás alapján emelt vádat a terhelt ellen üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette miatt: A terhelt az általa bérelt lakásba hetente több alkalommal férfiakat és nőket hívott és ennek során a nők a férfiakkal válogatás nélkül közösültek, illetve egymással fajtalankodtak. A közösülésért, illetve fajtalanságért a résztvevő nők 300—500 forintot kaptak esetenként. A terhelt a résztvevőket szeszes itallal kínálta s pornográf filmeket vetített le előttük. A kerületi bíróság ítéletének tényállásában a váddal egyezően megállapította, hogy a terhelt lakásán valóban sor került ilyen jellegű összejövetelek megtartására, azonban a bizonyítékok értékelése alapján nem látta egyértelmű bizonyossággal megállapíthatónak azt, hogy az ügyben terheltként szereplő nők, akik állandó munkaviszonyban állottak és csupán alkalomszerűen, taxiköltségre kaptak kisebb összegeket a terhelttől, kifejezetten anyagi ellenszolgáltatás fejében vettek volna részt a „szexpartikon". A felmentő ítéleti rendelkezés, másfelől a pornográf jellegű film- és sajtótermékek elkobzásának mellőzése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A kerületi bíróság által megállapított ítéleti tényállás — a vád tárgyává tett tényekkel egyezően — maradéktalanul rögzítette azt „az eljárás egyéb adataival is igazolt" körülményt, hogy a terhelt az általa rendezett összejöveteleken, ahol általában 8—10 személy vett részt, minden esetben levetítette a tulajdonában levő pornográf filmeket, mégpedig egyértelműen és elismerten a résztvevő személyek nemi érdeklődésének, szexuális izgalmának felajzása céljából. Kétségtelen, hogy a terhelt terhére nem nyert megállapítást az, miszerint az üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettét megvalósította volna. Azonban a kerületi bíróságnak éppen az ismertetett tények alapján meg kellett volna állapítania, hogy a terhelt cselekménye a közszemérem megsértésének vétségét (Btk 272. §) valósítja meg. A terhelt ugyanis azzal a magatartásával, hogy a tényállásban írt körülmények között rendezett öszszejöveteleken pornográf filmeket vetített le: szeméremsértő tárgyat tett közszemlére. A bűnjelként lefoglalt és a terhelt által felhasznált pornográf jellegű — minden művészi értéket nélkülöző és leplezetlenül a nemi szabadosságot szolgáló — film- és sajtótermékek a társadalomban uralkodó erkölcsi felfogást nyíltan és durván sértik, s a terhelt tevékenysége — a film levetítése — a résztvevők számára is tekintettel a „közszemlére tétel" fogalmi körébe tartozik. A közszemérem megsértése vétségében való bűnösség megállapítása esetén viszont a Btk 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a bűnjelként le149