Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

8613. Az alkalomszerű helyzet kihasználásával elkövetett kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény esetén az addig kifogástalan életvitelű terhelttel szemben próbára bocsátás útján is elérhető a büntetés célja. A járásbíróság végzésében megállapította, hogy a terhelt elkövette a jogtalan elsajátítás vétségét, ezért őt próbára bocsátotta. A próbaidő tartamát egy évben határozta meg. A megállapított tényállás lényege a következő. A postahivatalból a terhelt telefonon felhívta a más helységben lakó szüleit azért, hogy távirati úton küldjenek részére 30 000 forintot. Másnap 3 db — egyenként 10 000 forint értékű — távirati utalvány érkezett a terhelt részére, mely összeget a terhelt átvette a postahivatalban. A következő napon adminisztrációs tévedés folytán újabb 10 000 forintról szóló távirati utalvány érkezett a terhelt részére, amelyet a terhelt kézhez kapott és annak átvételét aláírásával igazolta. A későbbi vizsgálat során fény derült a tévedésre és a posta felszólította a terheltet a 10 000 forint visszafizetésére. A terhelt a visszafizetésre nem volt hajlandó és a kárt nem térítette meg. A járásbíróság végzése ellen a terhelt terhére a próbára bocsátás intézkedés alkalmazása miatt, büntetés kiszabása végett emelt törvényességi óvás nem alapos. A törvényességi óvásban kifejtettek szerint az átvételt követően a terhelt meggyőződött arról, hogy a pénz őt nem illeti meg, de azt mégsem juttatta vissza, sőt nemcsak tagadta a bűncselekmény elkövetését, de a pénz visszafizetésére sem mutatott hajlandóságot. Ezekre és a bűncselekmény tárgyi súlyára is tekintettel vele szemben büntetés kiszabásának van helye. A kifejtett álláspont téves. A büntetések és az intézkedések közös feladata a társadalom védelme. Ennek elérésére azonban különböző eszközök állnak rendelkezésre. A próbára bocsátás a feltételes elítélésnek az a változata, amikor a bíróság megállapítja az elkövető büntetőjogi felelősségét, de nem szab ki büntetést, hanem azt próbaidőre elhalasztja. A büntetés közvetlen hátrány okozásával, a próbára bocsátás pedig a hátránnyal való fenyegetéssel szolgálja ugyanazt a célt. A Btk 72. §-ának (1) bekezdése értelmében a próbára bocsátásnak két feltétele van: alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az elkövető által megvalósított bűncselekményre kiszabható büntetés két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, a másik feltétele: az adott esetben alaposan feltételezhető legyen, hogy a büntetés célja ennek az intézkedésnek az alkalmazásával is elérhető. A terhelt által megvalósított jogtalan elsajátítás vétségére kiszabható büntetés felső határa 1 évi szabadságvesztés, tehát a próbára bocsátás intézkedés egyik előfeltétele adott. A másik előfeltételt illetően elengedhetetlen a bűnösségi körülmények tárgyi és személyi vonatkozásban történő vizsgálata. Tárgyi vonatkozásban az időmúlásnak és az alkalomszerűségnek van jelentősége. A cselekmény elkövetésétől annak jogerős elbírálásáig több mint két esztendő telt el, s a csekélyebb súlyú bűncselekményhez viszonyítva ennek az időmúlásnak nagyobb nyomatéka van. A posta tévedését illetően a terhelt vétlen, a pénz átvételének időpontjában pedig jóhiszemű volt. Az ilyen eset egyedi és véletlenszerű előfordulására tekintettel a bűncse131