Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

akkor felel meg céljának — vagyis a pénzmellékbüntetés szempontjából akkor megfelelő a kereset, jövedelem —, ha alappal lehet következtetni arra, hogy a terhelt a pénzmellékbüntetést törvényes tartási kötelezettségének teljesítése mellett a maga és tartásra szoruló családja minimális megélhetésének veszélyeztetése nélkül saját keresetéből, jövedelméből — akár részletekben is — képes megfizetni. A pénzmellékbüntetés alkalmazása során a bűncselekmény elbírálásának időpontjában a bíróságnak azt kell megállapítania, hogy az elkövetőnek van-e keresete (jövedelme) vagy vagyona, és ha igen, az a pénzmellékbüntetés szempontjából — az említett BK 62. számú állásfoglalásban kifejtettek szerint — megfelelőnek tekinthető-e. Amennyiben a bíróság e kérdést nemlegesen dönti el, pénzmellékbüntetés kiszabására nincs lehetőség. Ebből a szempontból közömbös, hogy az említett helyzetet a terheltnek fel lehet-e róni vagy rajta kívülálló ok miatt állt elő. A megfelelő kereset, jövedelem hiányának oka azért irreleváns, mert a pénzmellékbüntetés kiszabásánál mindenképpen alapvető követelmény, hogy az — tekintettel a szabadságvesztésre történő átváltoztatás lehetőségére — ne jelentse közvetett módon szabadságvesztés kiszabását. Az adott ügyben a járásbíróság — helyesen — a bűncselekmény elkövetésétől az elbírálásig terjedő időszakot vizsgálva állapította meg, hogy a vagyontalan terhelt által elért kereset a pénzmellékbüntetés szempontjából nem tekinthető megfelelőnek. Törvényt sértett a megyei bíróság, amikor azt az álláspontot fejtette ki, mely szerint a pénzmellékbüntetés kiszabását éppen az indokolja, hogy a munkát nem végző terhelt tegyen szert olyan keresetre, amelyből létfenntartásának fedezésén felül még a vele szemben bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzmellékbüntetést is kifizetheti. A pénzmellékbüntetés ugyanis nem a rendszeres munkavégzésre szorítás büntetőjogi eszköze. A terhelt jövőbeni, esetleges, feltételezett havi keresetét, amely az elbíráláskor még nem ismert, számos, előre nem látható körülmény befolyásolhatja, ezért a pénzmellékbüntetés alapjául nem szolgálhat. Megfelelő kereset, jövedelem vagy vagyon hiányában pénzmellékbüntetés nem alkalmazható a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés mellett sem csupán azon az alapon, hogy legalább a pénzmellékbüntetés révén érje tényleges hátrány a terheltet. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének a pénzmellékbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése tekintetében a törvénysértést megállapította és az ítéletet e részében hatályon kívül helyezte. (B. törv. III. 262/1981. sz.) (33/1982.) 8605. I. Haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény esetén a pénzmellékbüntetés kiszabásának mellőzése törvénysértő, ha a terhelt megfelelő keresettel rendelkezik. II. Az a pedagógus, aki nevelői beosztásával visszaél és növendékeit megrövidítve folyamatosan vagyon elleni bűncselekményeket követ el: érdemtelenség folytán előzetes mentesítésben nem részesíthető. A járásbíróság a terheltet folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 6 hónapi — végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte és előzetes mentesítésben részesítette, a következő tényállás alapján. A terhelt elvált, két kiskorú gyermeke van, akiknek eltartására havi 1500 225