Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

esetben ugyanis az ügyész is érvényesítette a polgári jogi igényt, éspedig mind az Állami Biztosító megyei igazgatósága, mind a vállalat javára, öszszegszerűségében a nevezettek által bejelentett igény terjedelmével megegyezően. Ilyen esetben pedig a zár alá vételnek hivatalból is helye lehet. Az Elnökségi Tanács a kifejtettekhez képest a Legfelsőbb Bíróság ítéletének a vagyonelkobzást mellőző és az Állami Biztosító megyei igazgatósága — illetőleg az ügyész — által előterjesztett polgári jogi igénynek a törvény egyéb útjára utasító rendelkezését hatályon kívül helyezte; a terheltet további mellékbüntetésül egész vagyonának elkobzására is ítélte, az Állami Biztosító megyei igazgatósága — illetve javára az ügyész — által előterjesztett polgári jogi igényt pedig elutasította. A vagyonelkobzás körének a terhelt egész vagyonára való kiterjesztését a cselekmény tárgyi és személyi körülményei, a terhelt többszörösen büntetett előélete és az adott bűnös tevékenység rendkívüli tárgyi súlya indokolják. A zár alá vételt kimondó rendelkezést — a lefoglalt vagyontárgyakra is kiterjesztve — azzal a kivétellel tartotta fenn, hogy a megyei bíróság gazdasági hivatalánál kezelt 121 100 és 1000 forint készpénzt a Ptk 558. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest a Be 102. §-ának (2) bekezdése értelmében az Állami Biztosító megyei igazgatóságának kiadni rendelte. (Eln. Tan. B. törv. 631/1980. sz.) (414/1980.) 8600. í. Ha a terheltnek ingatlan résztulajdonán kívül megfelelő ingó vagyona van, általában célszerűbb a vagyonelkobzásnak az ingó vagyonra való elrendelése. II. Ha a bíróság a vagyonelkobzást a házastársi vagyonközösséghez vagy egyéb tulajdonközösséghez tartozó vagyontárgyakra nézve rendelte el, a terhelt házastársa, illetőleg tulajdonostársa az őt illető eszmei hányad értékéig terjedő részt magának követelheti. A megyei bíróság a terheltet üzletszerűen elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett — pontosan meg nem határozható számú — magánokirat-hamisítás vétsége és devizagazdálkodás megsértésének vétsége miatt halmazati büntetésül 7 évi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre, 5 évre a közügyektől eltiltásra és 200 000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet ellen a vagyonelkobzás mellékbüntetés miatt emelt törvényességi óvás alapos. I. A pénzértékben megállapított vagyonelkobzás ellentétes a Btk 63. §ának (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a vagyonelkobzás az elkövető egész vagyonára vagy meghatározott vagyontárgyaira rendelhető el. Ez a rendelkezés a vagyonelkobzás kötelező alkalmazása esetén is lehetővé teszi, hogy a bíróság e mellékbüntetés kiszabása során az egyéniesítést alkalmazhassa; az elkövetett cselekmény tárgyi súlya, a főbüntetés mértéke mellett figyelembe vegye az elkövető személyi, vagyoni viszonyait és családi körülményeit. A nyomozó hatóság a terhelt 600 000 forint értékű ingó és 300 000 forint értékű ingatlan vagyonát vette zár alá. Az első fokú bíróság nem tévedett, amikor a haszonszerzés céljából hosszabb időn keresztül bűncselekményt elkövető, megfelelő vagyonnal rendelkező terhelttel szemben a szabadságvesztés mellett vagyonelkobzást is kiszabott. Az adott esetben az elkövető egész vagyonára kimondott vagyonelkobzás a terhelttel szemben a büntetési célokon túlmenő hátrányt jelentene, ezért a mellék121