Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

II. A büntető eljárás során az Állami Biztosító nem érvényesítheti azt az igényt, amely őt a sértettel kötött biztosítási szerződés alapján a kárért felelős személlyel szemben megilleti; ilyen esetben az előterjesztett polgári jogi igény elutasításának — s nem egyéb törvényes útra utasításának — van helye. A megyei bíróság a terheltet jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt — mint többszörös visszaesőt — fegyházban végrehajtandó 8 évi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 10 évre a közügyektől eltiltásra és egész vagyonának elkobzására ítélte. Egyben elrendelte a szigorított őrizetét. Kötelezte a terheltet, hogy az Állami Biztosító megyei igazgatóságának 846 719 forintot és a vállalatnak 53 117 forintot, valamint ezeknek az öszszegeknek 5%-os kamatát, továbbá 51 120 forint illetéket az állam részére fizessen meg. Egyben a megyei bíróság gazdasági hivatalánál bevételezett 121 100 forintot az Állami Biztosító megyei igazgatóságának a kártérítés részbeni törlesztésére kiutalta. A megállapított tényállás lényege a következő. A többszörös visszaeső terhelt korábban 10 esetben volt büntetve és mintegy 14 évet töltött börtönben, túlnyomórészt vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt. A terhelt bedolgozóként vállalt munkát a vállalatnál, ahol megfigyelte a pénztár és az irodák elhelyezését, valamint azt, hogy mely napokon helyeznek el nagyobb összeget a pénztárban. Ekkor elhatározta a pénztár kifosztását. A vádbeli napon a késő esti órákban észrevétlenül megközelítette a vállalat telephelyét, átmászva a kerítésen egy ablakon át behatolt az épületbe, ott a vasrács és az ajtó kifeszítésével bejutott a pénztárba, ahonnan eltulajdonított 852 136 forint készpénzt, a vállalat dolgozóinak előre borítékban elhelyezett fizetését. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága biztosítási szerződés alapján a vállalatnak 846 719 forintot térített meg, így a vállalat nem megtérült kára — amely magában foglalja a helyreállítási költségeket is — 5317 forint. Az eljárás során a terhelt által eltulajdonított pénzből 121 100 forintot, valamint a lopott pénzből vásárolt 1 db arany férfi pecsétgyűrűt, 1 db arany férfi nyakláncot és 1 db arany férfi karórát, valamint egyéb tárgyakat lefoglaltak. Á terhelt az eltulajdonított pénzből különböző vásárlásokat végzett, köztük a fia nevére 80 000 forintért egy családi házat vásárolt. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság határozatát megváltoztatta: a vagyonelkobzást mellőzte, a kártérítésre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezve az Állami Biztosító megyei igazgatóságát és a vállalatot egyéb törvényes útra utasította. Egyben elrendelte a házasingatlan zár alá vételét. Ezenfelül a megyei bíróság gazdasági hivatalánál kezelt 121 100 forint, valamint az ugyanitt kezelt értéktárgyak és 1000 forint készpénz, továbbá a megyei rendőr-főkapitányságnál lefoglalt motorkerékpár, 1 db arany férfi pecsétgyűrű, 1 db arany férfi nyaklánc és 1 db arany karóra lefoglalását továbbra is fenntartotta és felhívta a magánfelet, hogy igényének érvényesítését 60 napon belül igazolja. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen a vagyonelkobzás mellőzésére, az Állami Biztosító megyei igazgatósága — illetve a javára az ügyész — által bejelentett polgári jogi igénynek egyéb törvényes útra utasítására, valamint a 118