Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

mében felmentette, a hűtlen kezelés szabálysértése tekintetében pedig az eljárást a Be 216. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján megszüntette, mivel az adott szabálysértésnek a megállapított bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. A Legfelsőbb Bíróság ezenkívül a terheltet valamennyi közúti jármű vezetésétől eltiltotta 1 év és 6 hónapi időtartamra. (B. törv. V. 129/1980. sz.) (317/1980.) 8579. Vagyon elleni bűncselekmények üzletszerű elkövetéséhez rendszeresen gépkocsit használó terheltekkel szemben járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt. A járásbíróság bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett több rendbeli lopás bűntettében bűnösnek talált I. r. terheltet börtönben végrehajtandó 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra; a II. r. terheltet börtönben végrehajtandó 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő. A terheltek elhatározták, hogy gépkocsival a megye székhelyére utaznak és ott a helyi ismereteiket kihasználva két felsőoktatási intézményből értékes kabátokat lopnak. Megállapodásuknak megfelelően az I. r. terhelt személygépkocsijával a városba mentek és ott az egyik főiskola, majd egy másik iskola helyiségeiből a hallgatók által őrizetlenül hagyott kabátokat és táskákat loptak el. Néhány nap múlva a két terhelt — a korábbi bűncselekmény sikeres végrehajtásán felbuzdulva — mindkét iskolában újabb kabát- és táskalopásokat hajtott végre. • A terheltek 5 db irhakabátot, 4 db bőrkabátot és 3 db diplomatatáskát tulajdonítottak el, összesen 54 370 forint értékben. Az ellopott ingóságokat az I. r. terhelt személygépkocsijával szállították lakásukra, ahol a leleplezésükig azok nagyobb hányadát értékesítették. A járásbíróság ítélete ellen a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés nem alkalmazása miatt a terheltek terhére emelt törvényességi óvás alapos. A terheltek a lakóhelyüktől nagyobb távolságban levő elkövetési helyszínre tervezett bűncselekményeket követtek el. Az előzetesen kitervelt vagyon elleni bűncselekmény végrehajthatóságának lényeges tényezője volt az I. r. terhelt tulajdonában levő személygépkocsi használata. A terheltek nem csupán azzal utaztak az elkövetés helyszínére, de a jármű használata tette lehetővé az ellopott felsőruházati tárgyak és táskák elszállítását és az elkövetés helyszíneinek gyors elhagyását. A bűnözés egyik kiemelkedően veszélyes formája a mozgó bűnözés, melynek jellemzője egyrészt az, hogy a gépjármű használatával összefüggő bűncselekményeket sorozatban követik el, másrészt az, hogy a gépjármű felhasználása megkönnyíti a bűncselekmények végrehajtását és a helyszínről való menekülést, illetve nehezíti a felderítést és az ismétlődés megakadályozását. A bűnzés e veszélyes formája elleni védekezést szolgálja a Btk 58. §-a (1) bekezdése II. fordulatának a rendelkezése is, mely szerint a járművezetéstől el lehet tiltani azt a személyt, aki a bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Ez egyrészt több bűncselekmény elkövetését feltételezi, másrészt a jármű használójának nem csupán annak vezetőjét, de az elkövetési körülmények viszonylatában a bűncselekmények végrehajtásának akár 111