Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

Az eljárt bíróságok ítéletének a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő. A Btk 85. §-a (1) bekezdésének II. fordulata alapján alkalmazható mel­lékbüntetés célja a jelentős társadalmi veszélyességű bűnözés visszaszorítá­sa, illetve annak megakadályozása, hogy az elkövető gépjármű felhaszná­lásával újból elkövethessen ilyen jellegű bűncselekményeket. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának törvényi elő­feltétele, hogy az elkövető több bűncselekmény elkövetéséhez használjon járművet. Önmagában véve az a tény azonban, hogy az elkövető az általa vezetett gépjárművel közlekedik, amikor bűncselekményt követ el, ezt a feltételt nem valósítja meg. A jármű használata és a bűncselekmények el­követése között olyan tényleges kapcsolatnak kell fennállnia, mely abból adódik, hogy a jármű használata a bűncselekmény elkövetési tevékenysé­gének megkönnyítését — és nem más cél megvalósítását — szolgálja. A mozgó („gépesített") bűnözésnek éppen az a jellegzetessége, hogy a bűn­cselekményeket ily módon elkövető kifejezetten azért veszi igénybe a jár­művet, hogy ezáltal az elkövetés helyszínét gyorsabban megközelíthesse, nagyobb mennyiségű ingóságot, minél rövidebb idő alatt mozgathasson, rövid időn belül nagy területet bejárhasson, gyorsabban menekülhessen stb., összegezve, a bűncselekményt minél könnyebben követhesse el. A jármű használata és a megvalósított bűncselekmény közötti pusztán formális kapcsolat (tehát amikor az elkövető más céllal használja a járművet és ennek során követ el bűncselekményt) nem elegendő annak megállapí­tásához, hogy az elkövető „járművet használ a bűncselekmény elkövetésé­hez". Az adott esetben pedig éppen az utóbbi, tehát formális kapcsolatról van szó. A terhelt a vállalati tehergépkocsit a rábízott munka elvégzéséhez, an­nak eszközeként használta. Munkáját beosztásából adódóan másként nem is végezhette. Az ennek során elkövetett bűncselekmény és a munkaeszköz­ként használt gépkocsi használata között nincs meg az a tényleges tartal­mi kapcsolat, amely — a kifejtettek szerint — alapul szolgálhatna a jár­művezetéstől eltiltás alkalmazásához. A tehergépkocsivezető foglalkozású és szakképzettségű terhelt a mun­kája végzése során biztosított lehetőség kihasználásával a szándékos bűn­cselekmények sorozatát követte el: a rábízott árut rendszeresen megdézs­málta, a szállíttatok bizalmával visszaélve az építési anyagok egy részét saját telkére szállította s ezenfelül a szállító járművet rendszeresen saját érdekében használta. Minthogy a foglalkozás által adott lehetőség felhasz­nálásával történt a szándékos bűncselekmények megvalósítása, és fennáll annak a veszélye, hogy a gépkocsivezetői foglalkozás gyakorlása a jövőben is hasonló bűncselekmények megvalósításához vezethet, a visszatartás ér­dekében a Btk 56. §-a b) pontja alapján meghatározott ideig a gépkocsi­vezetői foglalkozástól eltiltás kimondása indokolt. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok ítéletének a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést ki­szabó rendelkezése törvénysértő, ezért az ítéleteket e részükben hatályon kívül helyezte és a terheltet mellékbüntetésül a gépjárművezetői foglalko­zástól 3 évre eltiltotta. (B. törv. III. 1116/1980. sz.) (216/1981.) 102

Next

/
Thumbnails
Contents