Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

^ Az első fokú bíróság egy rendbeli folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt a vádlottat javító-nevelő munkára ítélte. Az irányadó tényállás szerint a gépkocsivezető foglalkozású vádlott a rábízott vállalati tehergépkocsival magánvállalkozás formájában, engedély nélkül, megállapíthatóan összesen hat személy részére homokszállításokat bonyolított le, különböző alkalommal összesen 72 fuvart teljesített, s kb. 318 köbméter homokot szállított. A vádlott a vádbeli fuvarokkal összesen kb. 19 000 forint jogtalan nyereséget igyekezett magának biztosítani, amelyből 13 600 forintot ténylegesen meg is szerzett. A kártérítésként a büntető eljárás során kifizetett kb. 6800 forintot figyelembe véve a vádlottnak a vádbeli cselekményekből 6800 forint tiszta haszna származott. A büntetés kiszabásával kapcsolatban a megyei bíróság megállapította, hogy az első fokú bíróság a vádlott bűnösségi körülményeit helyesen sorolta fel, de a vádlott bűnösségi fokát és a bűncselekményének súlyát nem értékelte kellően. Ez arra vezethető vissza, hogy a vádlott terhére megállapított körülményeket nem kellő súllyal értékelte, az enyhítő körülményeknek pedig túl nagy jelentőséget tulajdonított. A vádlott megfelelő jövedelemmel és vagyonnal rendelkezik, ennek ellenére harácsoló szándékkal kb. fél éven át folyamatosan 72 részcselekményből álló bűntettel károsította a társadalmi tulajdont. A munkafegyelmet is sorozatosan megszegte azért, hogy kb. 19 000 forint jogtalan haszonra tehessen szert. Az a körülmény, hogy a vádlott cselekményét társadalmi tulajdon sérelmére és folytatólagosan követte el, nyomatékos súlyosító körülmény. A 27 éves vádlott büntetlen előéletű, a bizonyítékok súlya alatti beismerése, az a tény, hogy két gyermek után tartásdíjat fizet, végül a vállalatának okozott kár utólagos megtérítése mint enyhítő körülmény nem értékelhető olyan nyomatékkal, hogy — az előbb említett súlyosító körülményekre tekintettel — az enyhítő szakasz alkalmazásával, javító-nevelő munka legyefi kiszabható. A megyei bíróság ezért főbüntetésként a vádlottat 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A vádlott javára figyelembe vett enyhítő körülmények a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését indokolták, a súlyosító körülményekre tekintettel pedig a büntetés céljainak megvalósítása érdekében viszonylag hosszabb próbaidő megállapítása volt szükséges. Ezért a megyei bíróság a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 70. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján háromévi próbaidőre felfüggesztette. A vádlott a szándékos vagyon elleni bűncselekményt jó anyagi körülmények között, kb 19 000 forint jogtalan haszon megszerzése érdekében követte el. Ténylegesen meg is szerzett 13 600 forintot, amelyből kb. a felét a kár megtérítésére fordította, a másik fele pedig — az elsőbírói álláspont elfogadása esetén — a birtokában maradna. Az ilyen megoldás a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveivel ellentétes lenne. E szerint ugyanis vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény esetében az elért nyereséget mindig el kell vonni. Ezért a vádlott jövedelmi, vagyoni viszonyait, az elért, de a kártérítés folytán el nem vont haszon összegét és a vádlottat terhelő tartási kötelezettséget is figyelembe véve, a megyei bíróság a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 8000 forint pénzmellékbüntetést is kiszabott. (Szegedi Megyei Bíróság 2. Bf. 21/1977. sz.) (306/1977.) 95