Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Az eljárt bíróságok határozatai ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa alaposnak találta. Megállapította: az eljárt bíróságok a tényállást megalapozottan állapították meg a terhelt feltáró jellegű beismerése, valamint az ezt alátámasztó egyéb bizonyítékok alapján. Helyes a bűnösségre vonatkozó jogi következtetés is. A pszichológus szakértői és elmeorvosszakértői szakvélemények szerint a terhelt testi fogyatékossága s az ebből eredő társadalmi beilleszkedési nehézségek, valamint kudarcok olyan személyiségtorzulást eredményeztek, amelyet antiszociálisagresszív kompenzációs késztetések jellemeznek, ez a személyiségzavar azonban önmagában a beszámítási képességre nincs kihatással. A terhelt alacsony intellektusú személy, gyengeelméjűségben, elmebetegségben vagy tudatzavarban azonban nem szenvedett a cselekmény elkövetése idején, illetőleg az elbíráláskor sem. A cselekmény elkövetésekor szexuálisan feszült, indulatvezérelt, regrediáit állapotban lehetett, a cselekmény létrejöttében pedig a mozgási fogyatékosság talaján kifejlődött érzelmi sérülés játszotta a döntő szerepet, amely ugyancsak nem érintette a beszámítási képességét. A cselekmény jogi minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. Az eljárt bíróságok az emberölés bűntettének aljas indokból elkövetését kizárólag az 1976. július 30. napján megvalósított cselekmény tekintetében állapították meg, ennek az emberölési cselekménynek az indító oka az volt, hogy a kislányt védekezésre képtelenné tegye, ezt követően pedig lemeztelenítve a nemi szervét megnézhesse. Az ítélkezési gyakorlat társadalom-etikai szempontokra figyelemmel az emberölésnek aljas indokból elkövetettként minősítését állapítja meg olyan esetekben, amikor az élet elleni cselekményt nemi erkölcs elleni bűncselekménnyel összefüggésben valósítja meg az elkövető, illetőleg ilyen motívumból ered az ölési cselekmény véghezvitele. Nem érinti ennek a minősítésnek a megállapítását az a körülmény, hogy az ilyen cselekmények esetében általában az elkövető személyiségzavarára a szexuális elferdülése is kihatással van, amely azonban nem érinti a beszámítási képességét. Végül az emberölésnek aljas indok szerinti minősítése szempontjából jelentősége van annak a körülménynek is, hogy a szexuális indítékú bűncselekmény áldozata egy 7 éves kislány volt. A megyei bíróság a büntetés kiszabása során szem elől tévesztette a Btk. 64. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elveket, s ezek megsértésével törvénysértően enyhe büntetést szabott ki. A terhelt által elkövetett cselekmények tárgyi súlya kiemelkedő. A terhelt — bár hét év különbséggel — a rokonságának köréhez tartozó és így hozzá nagyobb bizalommal levő 7 éves kislányok jóhiszeműségének kihasználásával, rendkívül durva magatartással követte el az életük elleni bűncselekményt. Mindkét esetben eszközt is felhasznált a testi adottságuk folytán védekezésre csökkent mértékben képes kislányokkal szemben. Az ölési szándékkal véghezvitt cselekményt kitartóan valósította meg. A cselekmény társadalomra veszélyességének kimagasló fokát mutatja, hogy a bűncselekmény két okból is a legsúlyosabb büntetés kiszabását lehetővé tevő minősítés alá esik. A terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokát lényeges mértékben nem csökkenti a testi fogyatékossága, amely legfeljebb az ebből eredő társadalmi beilleszkedés tekintetében jelent értékelhető nehézséget. 93