Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terheltek hosszabb ideje csavargó és munkátlan életmódot folytattak. A vádbeli alkalommal ittas állapotban az utcán az őket igazoltató rendőr őrmestert súlyosan bántalmazták, ököllel ütlegelték, majd a földre nyomták és rugdosták. M. László elvette a rendőr gumibotját és azzal a rendőrt tovább ütlegelte. Ugyanekkor M. János pedig a sértett rendőr kezéből kicsavarta a szolgálati fegyverét és azt a kezében tartva is rugdosta a földre került sértettet. A terheltek ezt követően menekülni igyekeztek, és eközben M. János pisztollyal a kezében fenyegette az összegyűlt tömeget. Ennek hatására nem mertek a terheltekkel szemben fellépni, és sikerült a helyszínről elmenekülniük. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. ^ A terheltek a cselekményük elkövetésekor nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsítottak, amely alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat keltsen. A fegyverrel történő fenyegetés hatása alatt az összegyűlt tömegből senki sem mert a sértett védelmében fellépni. Ez a magatartás kimeríti a Btk. 219. §-ában írt garázdaság bűntettének törvényi tényállási elemeit is, ezért mindkét terhelt cselekménye az egyébként helyesen felhívott felfegyverkezve, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette mellett, a Btk. 155. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint is minősül. A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltek cselekményét felfegyverkezve, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősítette, amellyel összefüggően garázdaságot is elkövettek. Tévedtek az eljárt bíróságok a terheltekre kiszabott szabadságvesztés meghatározásánál is. Mind az első, mind a másodfokú bíróság kirívóan enyhe mértékben szabta ki a terheltekkel szemben a szabadságvesztés mértékét. A büntetés meghatározásánál ugyanis nem hagyható figyelmen kívül — az egyébként helyesen felsorolt bűnösségi körülmények mellett — az sem, hogy a terheltek útonálló módon végrehajtott cselekménye nemcsak veszélyeztette, hanem súlyosan sértette is a hivatalos személy tekintélyéhez és a rendőri szervezet zavartalan működéséhez fűződő érdekeket. Értékelni kellett azt is, hogy a terheltek az előző napokban szabadultak a rendőri őrizetből és hogy cselekményüket a város igen forgalmas pontján követték el, ahol nagyobb tömegeket riasztottak meg viselkedésükkel. A terheltek cselekménye kétszeresen is súlyosabban minősül, ami ugyancsak szigorúbb büntetés kiszabását indokolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a terhelteket 4—4 évi szabadságvesztésre ítélte. (Legf. Bír. B. törv. V. 35/ 1976. sz.) (187/1976.) 7914. A bűnösségi körülmények helyes megállapítása és értékelése szükséges a törvénynek megfelelő büntetés kiszabásához. Az első fokú bíróság a vádlottat 2 rb. lopás bűntette miatt javító-nevelő munkára ítélte. A vádlott a Bizományi Áruházban egy férfiöltönyt a próbafülkébe vitt, ott a nála levő szatyorba elrejtette és fizetés nélkül akart távozni. Cselekményét felfedték, így az 1500 forint kár megtérült. Ezt követően a vádlott a délutáni órákban a Centrum Áruház Műszaki Osztályán egyik hűtőgép tetejére bemutatásra kitett 1180 forint értékű hangfalat a nála levő nylon szatyorba helyezte, hogy eltulajdonítsa. A szatyor azonban a hangfal súlya alatt leszakadt, ezért a cselekményét felfed77