Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

vődik össze. Nagyszámú bűncselekmény halmazata nyomatékos súlyosító körülmény. A bűnhalmazat mellőzése esetén az önálló megállapításra nem kerülő cse­lekmények elkövetése is súlyosítóként jelentkezik. 6. Az alkalomszerűség általában enyhítő. E tárgyi körülmény azonban nem értékelhető, ha az alkalom létrejöttét az elkövető tudatosan elősegítet­te, előidézése maga is jogellenes. A vagyon és a népgazdaság elleni bűncselekményeknél az ellenőrzés laza­sága enyhítő körülményként általában nem értékelhető. Az említett bűn­cselekmények jelentős részét a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás mene­tében észlelhető hiányos ellenőrzés kihasználásával követik el. Az ilyen el­követési mód növeli e cselekmények társadalomra veszélyességét. 7. Fokozottabban kell érvényesülnie annak az iránymutatásnak, hogy a bűnösségi körülmények között súlyosító körülmény, ha az elkövető foszto­gató cselekményével a társadalmi tulajdont károsította. Jogpolitikai követelmény az is, hogy a szorosan vett vesztegetési cselek­ménynek ugyan nem minősülő, de egyéb bűncselekmény korrupciós jellegű elkövetése ugyancsak súlyosítóként kerüljön értékelésre. 8. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése tárgyi enyhítő körül­mény: a vagyoni jellegű sérelem kiküszöbölése nem hagyható figyelmen kí­vül a büntetés kiszabásánál. Ez egyben alanyi enyhítő körülmény is, mint a jóvátételre törekvés bizonyítéka. Nemcsak a kár megtérítését, hanem a megtérülését is értékelni kell az el­követő javára. A vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár megtérülése a büntetés ki­szabásánál abban az esetben is enyhítő körülmény, ha független az elkövető magatartásától. Ez egyaránt vonatkozik mind a társadalmi tulajdonban, mind a személyi tulajdonban bűncselekménnyel okozott kárra. A kár meg­térülése természetesen kisebb nyomatékú, mint a kárnak az elkövető által önként megtérítése. Nem vehető viszont figyelembe a büntetés kiszabásánál az elkövetőnek az a nyomozati vagy tárgyalási nyilatkozata, mely szerint „a kár megtéríté­sét vállalja" — ha annak ténylegesen nincs alapja. 9. Nem értékelhetők enyhítő körülményként a büntető jogon kívüli tör­vényből folyó következmények. így sem a kártérítésre, a polgári jogi igény alapján a követelés megfizetésére irányuló, sem hasonló kötelezettségek enyhítő körülményként nem értékelhetők. Mindez a törvényből folyik, a büntetés kiszabásnál közömbös. Adott esetben legfeljebb gondatlan bűn­cselekményeknél vehető figyelembe az igen nagy összegű kártérítési köte­lezettség. Ettől eltérő az az eset, amikor a bűncselekmény folytán az elkövetőt sú­lyos következmény érte — pl. a közlekedési baleset során ő maga vagy hozzátartozója megsérült, esetleg hozzátartozója életét vesztette —, ez a büntetés kiszabásánál enyhítőként vehető figyelembe. Az elkövetővel szemben a bűncselekménnyel kapcsolatos fegyelmi el­járás során kimondott állásvesztés — amennyiben a bűncselekmény maga is jelentős súlyú — enyhítő körülményként nem értékelhető. 10. Az időmúlás általában enyhítő körülmény, de csak ha a bűncselek­mény elkövetése óta hosszabb idő telt el. Minél súlyosabb valamely bűn­cselekmény, annál hosszabb az az idő, amely időmúlás címén enyhítőként 75

Next

/
Thumbnails
Contents