Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

A) Alanyi jellegű bűnösségi körülmények 1. A büntetett előélet tekintetében a 6. számú irányelv iránymutatásait a bírói gyakorlatban következetesebben kell követni, mégpedig nemcsak a visszaesők, hanem az egyéb bűnismétlők esetében is. A más jellegű szándé­kos bűncselekmény miatt korábban többszörösen elítéltek társadalomra ve­szélyessége is magas fokú. (Pl. ha válogatás nélkül, bűncselekményeket so­rozatosan követnek el.) A büntetlen előélet általában enyhítő körülmény. Kivétel ez alól, ha az elkövető fiatalkorú, vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott ún. fiatal felnőtt. Általában ugyancsak kizárt ennek enyhítő körülményként értéke­lése hivatalos személynél, kivéve, ha a bűncselekmény semmilyen kapcso­latban nincs az elkövető e minőségével. Nem kizárt a büntetlen előélet eny­hítőként való értékelése, bár az elkövető állása betöltésének feltétele a bün­tetlen előélet, ha cselekményét nem a beosztásának felhasználásával követ­te el. A legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek a javára a büntetlen előélet súly­talanná válhat. Nem zárja ki a büntetlen előélet értékelését a korábban alkalmazott figyelmeztetés (Btk. 60. §), továbbá a szabálysértés miatti vagy a társadalmi bírósági felelősségre vonás, csupán annak jelentőségét csökkentheti. Ugyan­csak nem zárja ki a büntetlen előélet értékelését az sem, ha az elkövető egyébként kifogás alá eső életmódot folytat, ez azonban jelentősen csök­kentheti annak nyomatékát. Alig van jelentősége a büntetlen előéletnek olyan esetben, amikor meg­előzően ugyan bíróság elé nem került személy sorozatosan követett el bűn­cselekményeket, de sikerült a felelősségre vonás alól kibújnia. Az ilyen bű­nözőknél az erkölcsi bizonyítvány szerinti büntetlen előélet értékelése for­mális. 2. a) A visszaesőkkel kapcsolatos 6. számú Irányelvben foglaltaknak meg­felelően a kriminológiai értelemben vett visszaesést következetesen kell sú­lyosítóként értékelni. Nyomatékosan kell értékelni súlyosítóként, ha az elkövető szabadulása után viszonylag rövid idő múlva valósít meg bűncselekményt, amely a bün­tetés hatástalanságát bizonyítja. Többszörös visszaesőknél a bűncselekmény tárgyának viszonylag csekély értéke kisebb nyomatékkal jön figyelembe. A külföldön történt elítélés az elkövető társadalomra veszélyességének megítélésénél súlyosító körülmény lehet. b) A Btk. 78. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést elsősorban a kriminológiai értelemben vett visszaesőkre — különösen a többszörös visz­szaesőkre — kell alkalmazni, akiknél indokolt súlyosító körülményként ér­tékelni a* hasonló, vagy éppen azonos jellegű korábbi bűncselekmény el­követését. c) Súlyosító körülmény, ha az elkövető — bár büntetlen előéletű — az egyéb, akár más jellegű bűncselekmény miatt ellene folyó eljárás alatt vagy nem jogerős elítélése után újabb bűncselekményt hajt végre; ha ez személyi vonatkozásban fokozottabb veszélyességre utal. d) Hasonlóképpen súlyosítóként kell értékelni a más bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés próbaideje alatti elkövetést, ha az a személyi társadalomra veszélyesség nagyobb fokára enged következtetni. 70

Next

/
Thumbnails
Contents