Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

A törvényességi óvás a pénzmellékbüntetés kiszabását jelölte meg tör­vénysértőnek. A törvényességi óvás alapos. A Btk. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzmellékbüntetés kiszabásá­nak előfeltétele, hogy az elkövető megfelelő keresettel, jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezzék. A tényállásból kitűnően a terheltnek önálló keresete nincs, 8 kiskorú gyermeke van, férjének havi jövedelme 1900 forint. Ilyen körülmények kö­zött pedig figyelemmel arra is, hogy a terheltnek olyan vagyona, amely e mellékbüntetés kiszabását törvényessé tenné, nincs, a pénzmellékbüntetés kiszabása törvénysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította és a járásbíró­ság ítéletét a pénzmellékbüntetést kiszabó részében hatályon kívül helyez­te. (Legf. Bír. B. törv. IV. 425/1976. sz.) (291/1976.) A közügyektől eltiltás 49. § 7894. A közügyektől eltiltás, valamint a kényszerelvonó-kezelés alkal­mazásának feltételei. Az első fokú bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, amellyel összefüggésben garázdaságot is meg­valósított. Ezért őt börtönben letöltendő 1 évi szabadságvesztésre ítélte. A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság szerint tévedett az első fokú bí­róság, amikor a vádlottal szemben mellékbüntetésül közügyektől eltiltást nem alkalmazott. A Btk. 49. §-ában foglaltak szerint közügyektől eltiltást azzal szemben kell alkalmazni, akit szabadságvesztésre ítéltek és az eset összes körülmé­nyeire tekintettel méltatlanná vált a közügyekben való részvételre. A Leg­felsőbb Bíróság több határozatában rámutatott arra, hogy viszonylag rövi­debb tartamú szabadságvesztés mellett is szükséges a közügyektől eltiltás mint mellékbüntetés alkalmazása, ha az állapítható meg, hogy annak gya­korlására az elkövető méltatlanná vált. A Legfelsőbb Bíróság megállapítot­ta, hogy az elkövetett bűncselekmény jellege, valamint az elkövetés körül­ményei miatt a váoiott a közügyek gyakorlására egy ideig méltatlan. A vád­lott a szocialista erkölcsi normákat, valamint a közrendet durván sértő bűn­cselekményt követett el. A vele szemben intézkedő rendőrt ittasan, minden ok nélkül megtámadta, őt tettleg bántalmazta oly módon, hogy annak 8 na­pon belül gyógyuló sérülést okozott. A Legfelsőbb Bíróság ezért a fent ki­fejtett indokokra figyelemmel az első fokú bíróság ítéletét a Be. 260. §-a alapján megváltoztatta és a vádlottat egy évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Helyesen járt el az első fokú bíróság, amikor a vádlottat arra kötelezte, hogy magát kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá. Téves azonban ítéletének indokolásában kifejtett az az álláspont, hogy a fenti intézkedés elrendelését azért alkalmazta, mert a vádlott ezt kérte és ez egyben alkalmas az alkoholizmus elleni harcra. 52

Next

/
Thumbnails
Contents