Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

A gépkocsiban kb. 12 000 forint, a kerítésben kb. 3—6000 forint kár következett be. A határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A terhelt mindeddig büntetve nem volt; ez azonban nem jelenti azt, hogy magatartása a közúti közlekedés biztonsága szempontjából kifogástalan lenne. A tárgyalás anyagává tett — tehát az első fokú bíróság által ismert — munkáltatói véleményből kitűnően a terhelt igen gyakran italozott munkahelyén. Két esetben a munkaidő alatti leittasodása miatt fegyelmi úton szigorú megrovásban részesült. Önmagában már e körülményből adódóan sem indokolt az, hogy az első fokú bíróság a terheltet a járművezetéstől eltiltás alkalmazásának mellőzésével éppen gépkocsivezetői munkakörben kötelezze a javító-nevelő munka letöltésére. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy a megyei rendőrfőkapitányság a terhelt gépjárművezetői engedélyét bevonta. Ez az igazgatási úton hozott — helyes és az első fokú bíróság által ugyancsak ismert — intézkedés viszont eleve és nem csupán formai oldalról teszi aggályossá az óvással támadott bírói döntés helyességét. Elsődleges társadalmi érdek ugyanis, hogy az ilyen személy — akinek magatartása és felelőtlen életvitele a közlekedés területén állandó veszélyforrást jelent — meghatározott ideig ne vehessen részt a közúti forgalomban. Alapvetően téves az azonos foglalkozási, hivatási körben végrehajtandó javító-nevelő munkára kötelezés, amikor éppen annak a rendelkezéseit sértő magatartásra visszavezethetően került sor a bűncselekmény megvalósítására. Ezzel ugyanis az említett — fokozott védelmet is igénylő — társadalmi érdek szenvedne csorbát. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a büntetéskiszabó részében törvénysértő és ezért azt hatályon kívül helyezve, a terheltet a rendelkező részben írtaknak megfelelően — a cselekmény tárgyi súlyával arányban álló — 2000 forint pénzfőbüntetésre ítélte. Ugyanakkor mellékbüntetésként a járművezetéstől is eltiltotta, ily módon eleget téve a korábbiakban taglalt társadalomvédelmi érdekeknek is. (Legf. Bír. B. törv. 906/1976. sz.) (46/1977.) 7891. Társasház-építőközösség nem olyan munkahely, ahol javító-nevelő munkát végre lehet hajtani. Az első fokú bíróság jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki visszaesőként, folytatólagosan elkövetett garázdaság bűntettében. Ezért őt 10%-os bércsökkentés mellett 1 évi javító-nevelő munkára ítélte azzal, hogy a javító-nevelő munkát jelenlegi munkahelyén és beosztásában az Építő Közösség Intéző Bizottságánál betanított munkásként köteles letölteni. Az első fokú bíróság fenti ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az első fokú bíróság felderítette, hogy a terhelt az általa megjelölt munkahelyen dolgozik-e. A munkahely és a munkaivszony tisztázása után szabta ki a javító-nevelő munkát. Az ítélet tehát a valóságnak megfelelő tényeket rögzített, így azt nem lehet megalapozatlannak tekinteni. 50