Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

díjjal kapcsolatos cselekményét a csalás bűntettétől eltérően minősítette és a magánokirat-hamisítás vétségének külön megállapítását mellőzte. Minthogy P. Gy. magánokirat-hamisítást az építkezési számlával kapcsolatban nem követett el, P. Gy. építkezési számlával kapcsolatos csalási cselekményének a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti minősítésére nincs alap. A tényállás szerint a TÖVÁLL az építési munkálatokat 1973. évi szeptember havában indította be. Ezt követően P. Gy. a tervek elkészítésével Sz. L.-t bízta meg. Sz. L. tervezési jogosultsággal nem rendelkezett, és a tervek készítéséhez felettes hatóságtól sem volt engedélye és mint műszaki ellenőr a terveket nem is készíthette volna el. Sem a TÖVÁLL, sem a tanács vezetői nem tudtak arról, hogy a terveket Sz. L. fogja elkészíteni. Tervkészítőként a kivitelező vállalatot tüntették fel, tervezőként pedig Cs. J.-t, a TÖVÁLL építésztechnikusát. A vádlottak a szabálytalan tervkészítést így akarták a felettes szervek előtt leplezni. Cs. J. október 5-én felvette a tervezési díjat és azt még aznap átadta Sz. L.-nak. Az építkezési munkálatok 1973. november 23. napján fejeződtek be. A tényállásból kitűnően P. Gy. Sz. L.-t mint a K.-i Városi Tanács VB. műszaki osztályának osztályvezető főmérnökét, tehát hivatalos személyt az építési tervek elkészítésével való megbízással és tervezési díj kilátásba helyezésével, majd később a tervezési díj kifizetésével, tehát az ígért és adott előnnyel hivatali kötelességének megszegésére indítani törekedett. Sz. L. pedig mint hivatalos személy hivatali kötelességének megszegésére építési tervek elkészítésére való megbízásért, majd a tervezési díj átvételéért, tehát előnyért vállalkozott. Az ítélkezési gyakorlat szerint az a vagyoni előny, amelyet az érdekelt fél folyamatban levő ügyének kedvező elintézése végett a hivatalos személynek nyújt, szükségképpen azt célozza, hogy a hivatalos személy ezt az ügyet — ha kell, kötelességének megszegésével — az érdekelt fél javára intézze el (BJD 6018.). Amikor P. Gy. a műszaki ellenőrzést is végző, de tervkészítésre nem jogosult Sz. L.-t a tervezéssel megbízta és a tervezési díjat kilátásba helyezte, az ügy még folyamatban volt, ezért az ígért előny Sz. L. kötelességének megszegését célozta. Ezért a Legfelsőbb Bíróság P. Gy. cselekményét a Btk. 151. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettének, Sz. L. cselekményét pedig a Btk. 149. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hivatali kötelességszegésért jogtalan előny elfogadása bűntettének minősítette. A legfőbb ügyész képviselőjének a fellebbezési tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint a tervezési díj kifizetésével a társadalmi tulajdont kár nem érte, így a vádlottakkal szemben a tervezési számlával kapcsolatban csalás bűntette helyett magánokirat-hamisítás vétségének megállapítását indítványozta. A helyesbített tényállás szerint Sz. L. az építkezési terveket elkészítette, azok rendelkezésre is álltak, csupán hiánypótlás végett kellett volna azokat a tervezőnek visszaadni. A tervdokumentációhoz szükséges költségvetés is elkészült, az abban foglalt adatok a munkához megfelelőek voltak és az egységárak is helyesen voltak kiszámítva. Az építkezési munkálatokhoz más 161