Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

donában álló Fiat gépkocsi hátsó két kerekét leszerelték és eltulajdonították. A sértettnek ezzel kb. 2000 forint kárt okoztak. Ezt követően a Gy. J. tulajdonában levő Trabant gépkocsi két kerekét szerelték le és tulajdonították el. A sértettnek 2000 forint kárt okoztak. A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A bíróságok határozatai ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 114. §-a értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el vagy erre nézve megállapodik. A Legfelsőbb Bíróság XXIX. számú büntető elvi döntése szerint a bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekménynek az alanya két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. A tényállás szerint a terheltek megállapodtak, hogy az I. r. terhelt gépkocsijához őrizetlenül hagyott gépkocsikból alkatrészeket fognak lopni. Ezután a vadászház környékét megtekintették és azt a lopott gépkocsik szétszerelési helyeként biztonságosnak találták. Mind a három gépkocsilopást megállapodásuknak megfelelően hajtották végre és a gépkocsikat az előre kijelölt helyen szerelték szét. A terheltek előzetes megállapodása szervezett bűnelkövetésre, több bűncselekmény elkövetésére irányult, a lopásokat tehát bűnszövetségben követték el. Törvényt sértett ezért az első és másodfokú bíróság, amikor a lopásokat nem minősítette bűnszövetségben elkövetettnek is. A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltek cselekményeit 3 rb. a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének d/2. pontja szerint minősülő, társtettesként és bűnszövetségben elkövetett lopás bűntettének minősítette. A büntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság mindkét terheltnél súlyosító körülményként értékelte a többszörös halmazatot és hogy az okozott kár közel áll a jelentős értékhez, míg enyhítő körülménynek vette mindkét terhelt büntetlen előéletét, beismerését és egy gyermekes családos állapotát. Ezekre tekintettel szabta ki a Legfelsőbb Bíróság a terheltekkel szemben a büntetési célok eléréséhez szükséges, az I. r. terhelttel szemben 1 évi és 10 hónapi, a II. r. terhelttel szemben az 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztést. Törvényt sértett továbbá az első és másodfokú bíróság, amikor a terheltekkel szemben közügyektől eltiltást nem alkalmaztak. A terheltek bűnszövetségben nagyobb társadalomra veszélyességű bűncselekményeket követtek el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terhelteket személyi körülményeikre, továbbá az elkövetett bűncselekmények jellegére és nagyobb fokú tárgyi súlyára tekintettel, a főbüntetéssel arányos tartamban a Btk. 49. §-a alapján a közügyektől eltiltotta. Az I. r. terheltnek havi 3000 forint keresete, gépkocsija és szövetkezeti lakása, a II. r. terheltnek pedig havi 3500 forint keresete van. A terheltek tehát megfelelő keresettel — az I. r. terhelt megfelelő vagyonnal is — rendelkeznek, és a bűncselekményeket haszonszerzés céljából követték el. Törvényt sértett tehát az első és másodfokú bíróság, amikor velük szemben pénzmellékbüntetést nem szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján — kereseti és vagyoni viszonyaihoz képest — az I. r. terhelttel szemben 8000 forint, a II. r. terhelttel szemben 254