Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Rámutat továbbá az Elnökségi Tanács, hogy a terhelttel szemben a Legfelsőbb Bíróság eljárt tanácsa által kiszabott rendfokozatba visszavetés mellékbüntetés helyes szemlélet mellett — miként erre a törvényességi óvás is rámutatott — törvénysértés nélkül nem is lett volna alkalmazható. A Btk. 111. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a katona mellékbüntetésként eggyel alacsonyabb rendfokozatba vethető vissza, ha a cselekménye a rendfokozat tekintélyének a sérelmével járt, de a lefokozásának feltételei nem állnak fenn. A törvény e helyütt e mellékbüntetés alkalmazásának nem szab további korlátot. A rendfokozatba visszavetés alkalmazása terén az ítélkezési gyakorlat ugyanakkor akként alakult, hogy e mellékbüntetés a hivatásos, a továbbszolgáló, valamint a katonai tanintézet hallgatói állományába tartozók esetében lehetséges. Nyilvánvaló azonban, hogy az elkövető nem vethető vissza olyan rendfokozatba, amely a fegyveres erők tényleges állományát képező és a terhelt állomány viszonyával azonos kategóriában [a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény 33. §-ának e) pontja] nem létezik, mert ott nincs rendszeresítve. A Hvt. 35. §-ának (3) bekezdése értelmében — figyelemmel az 1971. évi 10. sz. tvr. 11. §-ának (1) bekezdésére — a fegyveres erőknél tisztesi rendfokozatban levő személy, így szakaszvezető hivatásos állományban nem teljesíthet szolgálatot. A kifejtettekhez képest is törvényt sértett tehát a Legfelsőbb Bíróság eljárt tanácsa, amikor a hivatásos őrmester terheltet szakaszvezetői rendfokozatba vetette vissza. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa megállapította, hogy a másodfokú ítélet a büntetés kiszabása tekintetében törvénysértő, ezért azt e részében hatályon kívül helyezte és a Be. 290. §-nak (3) bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozatot hozott. (Legf. Bír. Eln. Tan. Kat. Törv. 108/1977. sz.) (312/1977.) 8004. A szolgálatot jól ellátó, eseti leittasodás folytán kisebb súlyú katonai vétséget elkövető rendőr lefokozása nem indokolt, különösen amikor az ellene folyó büntető eljárás alatt fontos rendőri akció közben kiemelkedően bátor magatartást tanúsított. A katonai bíróság a rendőr szakaszvezető vádlottat szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás és szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt halmazati büntetésül próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte. A tényállás szerint a vádlott szolgálaton kívül különböző szórakozó helyeken italozott, eközben vitája támadt más személyekkel és ezért rendőri intézkedés vált szükségessé. A vádlott ennek során drasztikus kijelentéseket tett a szolgálatban levő és őt igazoltató rendőrtisztre. Emellett a következő napon 14 órakor kezdődő szolgálatára egy órás késéssel és enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában jelent meg és emiatt elöljárója nem is állította szolgálatba. A Legfelsőbb Bíróság a vádlott javára bejelentett fellebbezések alapján az első fokú ítéletet a büntetés kiszabása tekintetében megváltoztatta. Megállapította, hogy olyan büntetés alkalmazása indokolt, amely a vádlott további rendőri szolgálatát nem érinti. A rendelkezésre álló adatok szerint a vádlott a reá bízott feladatokat eddigi szolgálati ideje alatt képzettségének és képességének megfelelően jól 152