Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

meztette a terheltet, mire ő leugrott a lóról, felkapott egy vasvillát és sértő kifejezések használatával B. Sándorra támadt. Később B. Pál is rászólt a terheltre, hogy viselkedjék rendesen, mire a fiatalkorú terhelt arra is rátámadt, egy vaslapáttal a feje irányába csapott. B. Pál a fejét az ütés elől elkapta, így a lapát az arcán és a jobb kezén 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okozott. A másodfokú bíróság határozata ellen emelt törvényességi óvás alapos. Törvényt sértett a megyei bíróság, amikor a terheltet próbára bocsátotta. Az ítéleti tényállásból és a bűnügyi irataiból is kitűnően a fiatalkorú terhelt feltűnően durva módon támadt rá a nála jóval idősebb sértettre. Korábban többször leittasodott és az előző munkahelyén is kifogásolható módon viselkedett. A terhelt által elkövetett cselekmény súlya tehát jelentős. Figyelemmel továbbá arra is, hogy a terhelt a cselekmény elbírálását követően kb. másfél hónap múlva már betöltötte a 18. életévét, a próbára bocsátás vele szemben már eleve nem mutatkozott célravezetőnek. A fiatalkorúra vonatkozó nevelési cél eléréséhez ezért az adott esetben az első fokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés alkalmazása indokolt. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság határozata törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte és a terheltet bűnösnek mondotta ki súlyos testi sértés bűntettének kísérletében — amellyel összefüggően garázdaságot is elkövetett — és ezért őt 5000 forint pénzbüntetésre ítélte. {Legj. Bír. B. törv. V. 1098/1976. sz.) (88/1977.) 7988. A próbárabocsátás határideje meghosszabbításának van helye, ha a fiatalkorú a próbárabocsátás tartamára előírt magatartási szabályokat nem tartotta meg, ugyanakkor azonban javítóintézeti nevelés alkalmazása vagy büntetés kiszabása nem indokolt. Az első fokú bíróság a feltárt adatok alapján megalapozottan állapította meg, hogy a vádlott a próbárabocsátás időtartamára előírt magatartási szabályokat maradéktalanul nem tartotta meg. A magatartási szabályszegései súlyának megítélésénél azonban lényeges körülmény annak a megállapítása is, hogy azok mire vezethetők vissza. A pártfogó írásban előterjesztett jelentéseiből kitűnően a vádlott tanulmányi eredménye lényegesen nem javult, de az előzőhöz képest némi javulásról tett említést osztályfőnöke. E véleményből kitűnően a vádlott rossz tanulmányi eredménye és a nem kellő figyelme elsősorban gyenge képességéből adódik. A vádlott a fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy felhagyott a sportszerűen folytatott súlyemeléssel, ami heti 3 órai edzést jelentett, mert emiatti fáradsága okából az iskolából többször elkésett, ő is, szülei is azon vannak azonban, hogy az általános iskola 8. osztályát eredményesen el tudja végezni, mert gumiipari szakmában ipari tanulónak kérte a felvételét, ami meg is történt. Az iratokból megállapíthatóan a vádlott szülei betegek, és ez az oka annak, hogy a fiatalkorú vádlott nevelését és a felügyeletét maradéktalanul nem tudták biztosítani és a próbárabocsátás ideje alatt a vádlott magatartása ezért nem volt kifogástalan. A vádlott nem tanúsított ugyan kifogástalan magatartást a próbárabocsátás egy évi próbaideje alatt, de bűncselekmény elkövetésétől tartózkodott, igyekezett az előző magatartásához képest azon javítani. A terhes családi 134