Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

ítéletét a Be. 259. §-ának (1) bekezdése alapján helyben hagyta. (Legf. Bír. Bf. III. 1128/1976. sz.) (529/1976.) 7973. Az újabb összbüntetésbe foglalás nem vezethet olyan eredményre, hogy az összbüntetés elérje, vagy meghaladja a korábbi összbüntetés és az újabban kiszabott büntetés együttes tartamát. (85/1977.) Részletesen: Btk. 40. §-nál. Az előzetes fogvatartás beszámítása 77. § 7974. I. Ha a vád tárgyává tett cselekmény tartama alatt a vádlottat közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt elzárással sújtották, a közveszélyes munkakerülés vétsége miatt kiszabott szabadságvesztésbe be kell számítani a szabálysértés miatt ténylegesen kitöltött elzárás tartamát. II. A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1975. évi 7. sz. törvényerejű rendelet alapján beállott mentesítés nem veszti hatályát, ha az ott megjelölt időtartam alatt elkövetett bűncselekmény miatt a terheltet javító-nevelő munkára ítélték. Az első fokú bíróság a vádlottat, aki huzamosabb időn át munkakerülő életet élt, s ezért két ízben közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt 30—30 napi elzárással is sújtották, közveszélyes munkakerülés vétsége miatt szabadságvesztésre ítélte. Az első fokú ítélet meghozatalát követően azonban a vádlott gyárban elhelyezkedett és a fellebbezési tárgyaláson ígéretet tett arra, hogy e munkahelyét nem hagyja ott és a jövőben rendszeresen dolgozik. A vádlott nyilatkozatára, a, fennálló munkaviszonyára is figyelemmel a megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy a büntetés céljai szabadságelvonás nélkül is elérhetők, ezért a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával a büntetést 10 hónapi javító-nevelő munkára enyhítette, melyet a vádlott a jelenlegi munkahelyén segédmunkás munkakörben köteles letölteni. A vádlott nőtlen, gyermektelen, senkinek az eltartására nem kötelezett, ezért a megyei bíróság a bércsökkentés mértékét a Btk. 42. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedelem 20%-ában állapította meg. Figyelmen kívül hagyta az első fokú bíróság azt, hogy a vádlottat a vád tárgyává tett időre nézve megvalósított közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt két ízben 30—30 nap elzárással sújtották, melyet a vádlott kitöltött. Mivel a Btk. 77. §-a értelmében — figyelemmel az e §-hoz fűzött miniszteri indokolás 5. pontjára is — a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos előzetes fogvatartást a kiszabott szabadságvesztésbe vagy javító-nevelő munkába be kell számítani, a megyei bíróság a szabálysértési eljárás során már alkalmazott elzárás tartamát a jelen bűnügyben őrizetben töltött idővel együtt a Btk. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a javító-nevelő munkába beszámította. (BJD 55., 3812. és 4526.) Minthogy a bíróság által elbírált időre vonatkozik a szabálysértési hatóságnak a közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatti határozata, a megyei bíróság az 1968. évi I. tv. 71. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra 122