Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre és a járművezetéstől 2 évi eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A tényállás lényege szerint a terhelt a vádbeli napon 20 óra utáni időben, éjszakai sötétben személygépkocsijával kb. 60 km/óra sebességgel haladt. A terhelttel azonos irányban haladt egy másik személygépkocsi, amely egy elromlott személygépkocsit vontatott. Ennek a kocsinak a vezetője teljesen lehúzódott az út jobb szélére, s a vontatmány sebessége kb. 25—30 km/óra Mielőtt a terhelt utolérte volna a vontatmányt, mintegy 300 méterre megelőzte a terhelt gépkocsiját egy ismeretlen rendszámú Polski Fiat gépkocsi. A terhelt ezt a gépkocsit kis követési távolságban, kb. 50 méterre követte. Amikor utolérték a két kocsiból álló vontatmányt, a szemközti forgalomban egy motorkerékpár tűnt fel, amely tompított világítással haladt a felezővonalhoz egészen közel, mintegy 20—30 centiméterre a menetirány szerinti jobb oldalon kb. 50 km/óra sebességgel. A Polski Fiat személygépkocsi vezetője — szabálytalanul — akkor előzte a vontatmányt, amikor a motorkerékpáros 100 méteren belül volt, az előzést azonban be tudta fejezni. Mivel a terhelt látta, hogy az előtte haladó gépkocsi előzést hajt végre, ő is vakon kezdett az előzéshez, és amikor az előtte haladó gépkocsi visszatért a jobb oldalra, akkor már a terhelt is előzés közben, a személygépkocsi bal oldali kerekeivel mintegy 20—30 centiméterrel túl volt a felezővonalon. Amikor a Polski Fiat gépkocsi visszatért a jobb oldalra, a sértett motorkerékpáros és a terhelt olyan közelségben került egymáshoz, hogy az ütközés már elkerülhetetlen volt. A motorkerékpár bal oldala erősen súrlódva ütközött a személygépkocsi bal oldalához és a motorkerékpár lábtartója kiszakította a gépkocsi bal első gumiját. A sértett az ütközés következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem sokkal a kórházba szállítás után meghalt. A jogerős határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az eljárt bíróságok az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges minden lényeges körülmény felderítésével állapították meg a tényállást és kellően megindokolták azt is, hogy a tényállásban foglaltakat milyen bizonyítékokra alapították. A kellően megalapozott tényállás alapján helyesen következtettek a terhelt bűnösségére és a terhére rótt cselekményt is törvényesen minősítették. A büntetés kiszabása körében értékelhető bűnösségi körülmények alapján helyesen határozták meg az eljárt bíróságok a terheltre kiszabott szabadságvesztés tartamát és törvényesen állapították meg a járművezetéstől eltiltás mértékét is. Tévedtek ellenben, amikor a terheltre kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre nem függesztették fel. Az ítéleti tényállásból és a bűnügy irataiból megállapíthatóan — amire egyébként a másodfokú bíróság is rámutatott — a sértett is megszegte a KRESZ 47. §-a (2) bekezdésének előírásait, mert az adott forgalmi és útviszonyokat figyelmen kívül hagyva, a jobbra tartási kötelezettségének nem tett eleget. A megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a sértetti magatartás meg sem érthető, a terhelt előtt előző gépkocsi haladása ugyanis olyan közlekedési, illetve forgalmi helyzetet teremtett, ami a sértett jobbra tartását tette volna szükségessé. 117