Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Cselekményével 11 026 forint kárt okozott, amelyből a tárgyalás idejéig 5500 forintot megtérített. Az elbírált ügyben a bíróság a Be. 221. §-a alapján rövidített ítéletet készített. A törvény rendelkezésének megfelelő határozata az indokolásban csupán a rövid tényállást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza. Nem indokolja meg azonban — az előbbiekre figyelemmel nem is kell indokát adnia annak —, hogy milyen megfontolásból függesztette fel a főbüntetés végrehajtását. Az ítéletnek a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztő rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az iratokból kitűnik, hogy a járásbíróság előtt ismert volt, hogy a terheltet az elbírált cselekményét megelőzően társadalmi tulajdon elleni csalás, sikkasztás és árdrágító visszaélés bűntette, valamint magánokirat-hamisítás miatt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Erre az elítélésre nézve a terhelt az 1953. évi 11. sz. tvr. alapján kegyelemben részesült. Ezt követően a terheltet a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés bűntette, valamint társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás kísérlete miatt 3 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélték. A terhelt e büntetését 1964. év május hó 2. napjáig letöltötte. Minthogy a terheltet megelőzően a társadalmi tulajdont károsító vagyon elleni bűntett miatt ismételten elítélték, és ezt követően más szándékos bűncselekmények miatti két alkalommal is jelentős tartamú szabadságvesztésre ítélték, a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztése nincs összhangban a 6. számú Irányelvben foglalt iránymutatással. De ellentétes a felfüggesztés a Legfelsőbb Bíróság XXXIV. számú Büntető Elvi Döntésében foglaltakra figyelemmel is. Az elkövető személyi körülményei, valamint az elkövetett bűntett súlya és jellege a végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazását indokolja. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése — az elbírált ügyben — abból az okból is törvénysértő, hogy a Btk. 70. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében a közügyektől eltiltás esetén a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott ítéletnek a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztő rendelkezése törvénysértő. A határozat említett részét ezért hatályon kívül helyezte és a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését a Be. 290. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján mellőzte. (Legf. Bír. B. törv. III. 1176/1976. sz.) (178/1977.) 7964. Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése az elkövető személyi körülményeire, a gondatlanság kisebb fokára és a sértett közrehatására tekintettel. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettében. Ezért őt 10 hónapi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az elítélés alapjául szolgáló tényállás szerint a terheltnek televízió- és 115