Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

amíg a segítségül hívott személyek ebben meg nem akadályozták. A vádlott magatartása folytán a sértett többszörös csonttöréses sérülést és agyrázkódást is szenvedett. , T,éve,s az első foku bíróságnak az az álláspontja, hogy itt családi nézeteltérésből származó tettlegességről van szó, amely nélkülözi a fokozott közösségellenességet. A családi nézeteltérés és ezt követően nyilvános helyen, az utcán tanúsított magatartás is a vádlott italozó, kötekedő, garázda egyéniségéből fakad. A vádlott cselekménye a súlyos testi sértés bűntettén túlmenően teljes egészében kimerítette a Btk. 219. §-a (1) bekezdésének I. fordulatába ütköző garázdaságot is, mert alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat és megbotránkozást keltsen. Következésképpen a vádlott cselekménye a Btk. 257. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint minősül, tehát olyan súlyos testi sértés bűntettét valósította meg, amellyel összefüggően garázdaságot is elkövetett. A cselekmény súlyosabb minősítése folytán új büntetés kiszabása vált szükségessé. A megyei bíróság súlyosító körülményként értékelte a vádlott mértéktelenül italozó életmódját, az erőszakos jellegű bűncselekmények elszaporodottságát és hogy többszörös csonttöréses sérülést okozott. Enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletét. Az első fokú ítéletben írt további súlyosító körülményt a cselekmény súlyosabb minősítésénél értékelte a megyei bíróság. A családos állapotot a megyei bíróság sem értékelte enyhítőként, mert a vádlott a bűnös magatartásának egy részét a családja sérelmére követte el. Az előzően írt bűnösségi körülményekre tekintettel egyévi, végrehajtandó szabadságvesztés feltétlenül szükséges a büntetés céljainak a megvalósításához, ennél enyhébb büntetés kiszabása nem indokolt. (Szegedi Megyei Bíróság 1. Bf. 196/1977. sz.) (310/1977.) 7930. A szabálysértési értékhatárt alig meghaladó összegre nézve elkövetett adócsalás esetén általában pénzbüntetés kiszabása indokolt. A vádlott 1975-ben földterület használata nélkül, üzletszerű állattartással, libahizlalással foglalkozott, melyből elért nyersbevétele 379 185 forint volt, ez összeg után az adóalap 57 447 forintot tett ki. A vádlott ezzel szemben a jövedelemadó bevallásában bevételként 297 800 forint összeget jelölt meg, ugyanis részben más személyek neve alatt bonyolította le a hízott libák eladását. A vádlott hamis adóbevallással azt érte el, hogy az adóköteles tiszta jövedelme így a 15 000 forintot nem haladta meg. Az általános jövedelemadóról szóló, 42/1961. (XII. 17.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 35/1971. (XII. 17.) PM sz. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint általános jövedelemadót köteles fizetni, aki földterület használata nélkül folytatott vagy a saját használatban levő földterület terményeiből el nem látható üzletszerű állattartással, állathizlalással, állatkeltetéssel foglalkozik, ha a bevételből a kiadások levonása után jelentkező jövedelme évi 15 000 forintnál nagyobb. A vádlott 10 172 forint jövedelemadóval károsította meg a népgazdaságot. A vádlott megvalósította a Btk. 248. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott 1 rb. adócsalás bűntettét.