Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

(1) bekezdésének a) pontja szerinti közlekedési vétség elkövetése esetén nem alkalmazható. A megyei bíróság utal e körben a Btké. 11. §-ának a miniszteri indokolására. A 2. pont első bekezdésének utolsó mondata arról a veszélyről tesz említést, amely „. . . abból adódna, hogy az elkövető továbbra is vezethetne járművet". A „továbbra is" kifejezés csakis úgy értelmezhető, hogy a vádlott az elbírált esetben ugyancsak járművet vezetett. A Legfelsőbb Bíróság a BH 95/1973. szám alatt közölt határozata ugyancsak azt tartalmazza, hogy ,,. . . A járművezetés fogalmát szorosan kell értelmezni, járművezetőnek csak az tekinthető, aki a járművezetést ténylegesen végzi..." Nem kétséges, hogy az elbírált esetben a II. r. vádlott nem vezetett járművet. Felbujtói tevékenysége teljesen független volt gépjárművezetői foglalkozásától. Ilyen körülmények között a megyei bíróság e mellékbüntetést nem látta vele szemben alkalmazhatónak. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 567/1973. sz.) (95/1974.) - 7133. Mellékbüntetésként kiszabott járművezetéstől eltiltás téves meghatározása. A járásbíróság a terheltet közlekedési vétség miatt 1000 Ft pénzbüntetésre és a gépjárművezetéstől 6 hónapi eltiltásra ítélte, mert a község belterületén a segédmotoros kerékpárját közepes fokú ittas állapotban vezette. Kötelezte, hogy zárt gyógyintézetben foganatosítandó kényszerelvonó-kezelésnek vesse magát alá. A megyei bíróság a pénzbüntetés összegét 2000 forintra felemelte és a terheltet a gépjárművezetés mellett a segédmotoros kerékpár vezetésétől is 6 hónapra eltiltotta. A határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság rendelkezése azért törvénysértő, mert a terheltet a gépjárművezetéstől tiltotta el, márpedig a KRESZ 11. §-ának b) pontja értelmében a segédmotoros kerékpár nem gépjármű, ezért a járásbíróság által alkalmazott eltiltás nem éri el a célját, amellett ugyanis a terhelt segédmotoros kerékpárt vezethetett volna. A megyei bíróság rendelkezése ugyancsak törvénysértő. A Btk. 52/A. §-a a járművezetéstől eltiltásra ad lehetőséget, mely rendelkezést a Btk. 19/A. §-ának (1) bekezdése azzal egészíti ki, hogy a bíróság kimondhatja: az eltiltás csak meghatározott fajtájú járműre vonatkozik. Ezeknek a törvényhelyeknek a helyes értelmezése szerint tehát az eltiltás vagy járművezetésre vagy a járművek egy meghatározott kategóriájára vonatkozhat, a kettőt nem lehet vegyesen alkalmazni. A másodfokon eljárt bíróság helyesen ismerte fel az első fokú bíróság tévedését, azt azonban nem megfelelően helyesbítette. Tekintettel ugyanis arra, hogy a terhelt alkoholista, s a bíróság ezért kényszerelvonó-kezelését is elrendelte, nyilvánvaló, hogy a terheltnek a közúti forgalomban való bármilyen formájú részvétele a közlekedésre állandó veszélyt jelent, aminek egyenes következménye viszont az, hogy a terheltet a járművezetéstől kellett volna eltiltani. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértést a Be. 290. §-ának (1) be94