Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

ladt, és amikor a II. r. terhelt észlelte a közeledő vonatot, a vonat 19—21 méter távolságra, az autóbusz pedig 25—27 méter távolságra volt az ütközési ponttól. Kifejtette továbbá, hogy indokolt lett volna mindkét terhelttel szemben a Btk. 52/A. §-ban írt járművezetéstől eltiltás alkalmazása is, fellebbezési óvás hiányában azonban a másodfokú eljárásban erre nem kerülhetett sor. A másodfokú ítélet ellen a mellékbüntetés kiszabásának elmulasztása miatt emelt törvényességi óvás alapos. Mind a két terhelt bűnössége megállapításának alapja az volt, hogy kötelező megállást előíró közlekedési szabályt szegtek meg. Ez volt a bekövetkezett baleset döntő oka. Az ilyen jellegű szabályok be nem tartása nagyfokú fegyelmezetlenségre, felelőtlenségre utal. A mulasztásuk folytán bekövetkezett eredmény is súlyos volt. Ezekre figyelemmel helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy mindkét terhelttel szemben indokolt lett volna a Btk. 52/A. §-a szerinti mellékbüntetés alkalmazása. Erre azonban fellebbezési óvás hiányában a másodfokú eljárásban nem került sor, ezért a Legfelsőbb Bíróság e vonatkozásban a törvénysértést megállapítva az I. r. terheltet a vasúti járművek vezetésétől, a II. r. terheltet pedig a közúti gépjárművezetéstől 2—2 évi időtartamra eltiltotta. (Legf. Bír. B. törv. V. 696/1973. sz.) (48/1974.) 7130. A járművezetéstől eltiltás — ha annak előfeltételei az ügyben fennállanak — nem mellőzhető a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terhelttel szemben kizárólag azon az alapon, hogy a másodfokú ítélet meghozataláig közel egy év telt el és azóta is vezet' gépkocsit. A járásbíróság az 1972. december 4-én kelt ítéletével a terheltet súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség miatt [Btk. 194/A. § (1) bek.] 6 hónapi — 2 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, 1200 forint pénzmellékbüntetésre és a járművezetéstől 6 hónapi eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt 1972. május 3-án késő este a város belterületén 65 km/óra sebességgel vezette a személygépkocsiját. Mellette a felesége ült. Ennek a sebességnek a lényegesebb csökkentése nélkül közeledett a vasúti átjáróhoz. Még az átjáró kockaköves útszakaszának elérése előtt észrevette, hogy előtte az útelágazón túl, a gyalogátkelőhely közelében, az úttest menetirányának megfelelő bal oldali irányból, a jobb oldal felé két gyalogos halad, ezért fékezni kezdett. A sértett és a felesége, akik az átkelőhely előtt kb. 2 m-re léptek le az úttestre és átlósan igyekeztek az utca túloldalára, a fékcsikorgásra megtorpantak. A sértett a fékcsikorgás után észlelte a viszonylag gyorsan közeledő személygépkocsit, a feleségét kezénél fogva rántotta hátra, aki a szemerkélő esőtől síkos úttestre esett, de már ekkor a tompított fénnyel közeledő személygépkocsi oda is érkezett és a bal elejével fellökte a sértettet, aki ennek következtében végigterült az úttesten. A sértett az ütközés következtében kisebb sérüléseket és enyhébb fokú agyrázkódást szenvedett. A sérüléseinek gyógytartama meghaladta a 8 napot. 90