Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A 13. § (1) és (2) bekezdése értelmében pedig az a nagykorú személy korlátozottan cselekvőképes, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá viszont azt a nagykorút helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — többek között — az elmebeli állapota (elmebetegsége) miatt tartósan vagy időszakonként nagymértékben csökkent. A magánvádló állandó munkahellyel és keresettel rendelkező személy, aki egyedül bonyolítja le egész életvitelét. Nincs adat arra, hogy a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, ezt a vádlottak sem állították, de még ha így is lenne, a Btk. 28. §-a (1) bekezdésének első, illetve második fordulata értelmében a magánindítvány előterjesztésére ő, illetve ő is jogosult. Pusztán a betegsége miatt még a cselekvőképtelen elmebeteg személy sem üthető el a büntetőjogi védelemtől. Ilyen esetben a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyámhatóság útján van helye a magánindítvány előterjesztésének. Az első fokú bíróság a büntető eljárásnak az ítéletében említett okból történt megszüntetésével a Be. 261. §-ának (1) bekezdésében írt eljárási szabálysértést követett el, amely a meghozott határozatára lényegesen kihatott. Minthogy pedig a magán vádló által előterjesztett magánindítvány a kifejtettekhez képest joghatályos, a másodfokú bíróság a kerületi bíróság ítéletét a két vádlottra vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és e vádlottakat illetően az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. (Fővárosi Bíróság Bf. XXV. 2000/1973. sz.) (278/1974.) 7077. Nincs akadálya annak, hogy a magánvádra folyó ügyben az anya terhére elkövetett bűncselekmény miatt — meghatalmazás alapján — a nagykorú fiú tegye meg a feljelentést. Ha a feljelentéshez meghatalmazást nem mellékelt, a feljelentőt annak pótlására kell felhívni. A vádlott ellen G. Tibor azért tett feljelentést, mert anyját valamilyen piszkos folyadékkal leöntötte. A feljelentésben azt is leírta, hogy a vádlott őt is le akarta locsolni, de ez nem sikerült, mert elugrott. Az első fokú bíróság az eljárást a bizonyítás egy részének felvétele után megszüntette. Álláspontja szerint a cselekménynek a sértettje nem G. Tibor, hanem az anyja volt. Következésképpen a Btk. 28. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. A feljelentést tevő G. Tibor saját személyében nem jogosult ilyen képviseletre. A sértett pedig magánindítványt nem terjesztett elő, ezért az első fokú bíróság a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontjára való hivatkozással magánindítvány hiányában megszüntette az eljárást. Az első fokú bíróságnak ez a végzése téves, eljárási szabálysértést valósított meg. A Be. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a sértett a jogait képviselője útján is gyakorolhatja. Ilyen a sértettet illető jog a magánindítvány előterjesztésének a joga [Btk. 28. § (1) bek.]. A Be. 54. §-ának (1) bekezdésére tekintettel nem lehet kétséges, hogy a magán vádlóként eljáró sértett is gyakorolhatja a jogait az 58. § (1) bekezdésében felsorolt képviselő útján. A Be. 58. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint pedig — meghatalmazás alapján — nagykorú hozzátar50