Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

sében foglalt rendelkezés miatt már nem vehette figyelembe. E törvényhely az illetékesség hiányának a figyelembe vétele szempontjából a tárgyalás megkezdését tekinti választóvonalnak. A Be. 196. §-a (1) bekezdésének és a Be. 198. §-ának egybevetéséből világos, hogy a tárgyalás „megkezdésének" azt az időpontot kell tekinteni, amikor a tanács elnöke (egyesbíró) a tárgyalás megnyitása és a Be. 192—195. §-aiban szabályozott intézkedések megtétele után megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya és felhívja az ügyészt, hogy a vádiratnak (vádindítványnak) a megfelelő részét ismertesse, illetve — a Be. 226. §-a esetében — a vádindítványból a vád tárgyává tett cselekmény lényegét maga ismerteti. Az adott esetben tehát a M-i Járásbíróság a tárgyalást nem kezdte meg. A kifejtettekhez képest a Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására a Be. 34. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a D-i Járásbíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. B. III. 1167/1974. sz.) (165/1975.) 7660. Ha a terhelt különböző — de azonos hatáskörű bíróság — illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, megelőzés alapján az a bíróság jár el, amely az ügy előbbrevitelét célzó első bírósági intézkedést tette; pusztán az ügy lajstromba vételének az időpontja a megelőzéshez nem elegendő. (10/1975.) Részletesen: Be. 31. §-nál. III. Fejezet A büntető eljárásban résztvevő személyek A védő 45. § (1) bek. c) pont 7661. BK 519. (BH. 1975. évi 6. sz.) A vállalatoknál szervezett szakszervezeti jogsegélyszolgálat jogosult a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szakmunkástanulóját gondatlan bűncselekmény miatt indult büntető ügyben védőként, illetve e személyeket ily ügyben, mint sértettet vagy egyéb érdekeltet képviselni, ha a szakszervezeti bizottság e feladatot kivételesen reábízza. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatról szóló 2031/1974. (VIII. 18.) Mt. számú határozatban a Minisztertanács tudomásul vette, hogy a szakszervezetek az üzemi dolgozók jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelme céljából jogsegélyszolgálatot szervezzenek, amelynek feladata, hogy a jogi tájékoztatás és tanácsadás mellett képviseletük ellátásával is segítse a dolgozók jogi ügyeinek az intézését. A Minisztertanács felkérése alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséhez és működéséhez irányelvet adott ki. Az irányelvek II. 2. b) pontja foglalkozik a dolgozók jogi képviseletéről a bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt. Az irányelvek szerint a szakszervezeti bizottság 507