Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)
állapotát. így az általa adott utasítást szolgálati parancsként nem lehet értékelni. Ebből következően a terheltnek az a tevékenysége, hogy azt nyomban nem hajtotta végre, nem minősíthető parancs iránti engedetlenség vétségének. E következtetés helyességét nem érinti, hogy a terhelt cselekménye elkövetésekor — az orvosszakértői vélemény szerint — nem volt „öntudatlanságig" részeg állapotban, valamint az sem, hogy az elhelyezési körlet elhagyásakor még józan volt és így tisztában volt eltávozásának jogellenességével. A terhelt tudta, hogy a körletet engedély nélkül nem hagyhatja el, mint ahogy egyéb tekintetben is köteles magát alávetni az elöljárói intézkedéseknek és a katonai szolgálattal járó kötelmeknek. Ez a katonai szolgálatból fakadó állandó jellegű kötelezettség. így az a körülmény, hogy a terhelt figyelmét külön is felhívták: engedély nélkül nem mehet ki a laktanyából, nem indokolja a bűnösség megállapítását, mert az általános, minden katonára állandó jelleggel kötelező rendelkezések megtartására való felszólítás — az ítélkezési gyakorlat szerint — nem alapozza meg a Btk. 317. §-ában foglalt bűncselekmény megállapítását. A körlet, illetve a katona részére előírt tartózkodási hely engedély nélküli elhagyását, illetve az abból való jogtalan távolmaradást a törvény csak akkor rendeli büntetni, ha a távollét tartama a 24 órát meghaladja [Btk. 314. § (1) bek.]. Ha a távollét tartama ennél rövidebb, a magatartás csak fegyelmi vétséget valósít meg és nem vonható egyéb címen bírói büntetés alá. A kifejtettek szerint a törvényességi óvással megtámadott határozat nem törvénysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a törvényességi óvást elutasította. (Legf. Bír. Eln. Tan. Kat. Törv. 210/1975. sz.) (501/1975.) Elöljáró és szolgálati közeg elleni erőszak 318. § 7635. Ha az elöljáró elleni erőszak bűntettét elkövető vádlott az előljáró védelmében fellépő rendőrrel szemben emiatt becsületsértő kifejezéseket használ, cselekménye egységesen folytatólagosan elkövetett elöljáró elleni erőszak bűntettének minősül. A katonai bíróság a határőr vádlottat elöljáró elleni erőszak bűntette, szolgálati tekintély katonák előtt való megsértésének bűntette és hivatalos személy nagyobb nyilvánosság előtt való megsértésének bűntette miatt 10 hónapi fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A katonai bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott november 17-én szeszes italtól befolyásolt állapotba került. Előbb polgári személyeket bántalmazott, majd sértegette és karjánál fogva rángatta elöljáróját, P. R. határőr hadnagyot. A határőrtiszt mellett segítő szándékkal fellépő S. F. rendőr törzsőrmestert szintén durván sértegette, majd ugyanígy sértő szavakkal illette a helyszínre érkező K. D. határőr 488