Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

lyásoltság alatt áll, míg más esetben csak az lehet a parancs kiadásának akadálya, hogy a katona ittassága miatt képtelen az általa még megértett parancsot is helyesen végrehajtani. A jelen ügyben pedig az irányadó tényállásból az állapítható meg, hogy az intézkedő elöljáró a vádlottak ittas állapotát súlyosnak értékelte, és mivel azok felhívására a bevonulásnak eleget nem tettek, a szabályzatoknak megfelelően nem parancsadás útján intézkedett velük szemben, hanem — helyesen — az őrséget igénybe véve bekísértette s mint ittas személyeket fogdába helyezte őket. A laktanyába való visszatérésre irányuló felszólítást így ő maga sem értékelte parancsként, csak megkísérelte kényszer alkalmazásának elkerülését. Elöljárói parancs hiányában így a vádlottak magatartása parancs iránti engedetlenségnek nem minősül. Ezt helyesen látta az első fokú bíróság is, s ezért az általa alkalmazott minősítés ilyen irányú megváltoztatása végett bejelentett fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság elutasította. (Legf. Bír. Katf. III. 532/1973. sz.) (153/1974.) 7634. Parancs iránti engedetlenség miatt nem lehet felelősségre vonni azt a katonát, aki súlyos fokú ittassága miatt képtelen a hozzá intézett parancsot helyesen felfogni és így az ennek megfelelő magatartást tanúsítani. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a katonai bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítélete, amellyel a honvéd terheltet parancs iránti engedetlenség vétsége miatt 2 hónapi, katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte és a terheltet az ellene emelt vád alól — bűncselekmény hiányában — felmentette. Az ítéletben megállapított tényállás szerint az 1973. október 26. óta sorkatonai szolgálatot teljesítő terhelt 1974 novemberében népgazdasági munkán vett részt. November 17-én, vasárnap kimaradást kért, amit a parancsnoka nem engedélyezett, mert korábban több alkalommal leittasodott. Ennek ellenére a századügyeletessel kiment a községbe és sört fogyasztott. A délutáni órákban ismét elhagyta a körletet, elment az italboltba és ott olyan mennyiségben fogyasztott szeszes italt, hogy súlyos fokban leittasodott. Távollétét parancsnoka 19 óra tájban észlelte és ekkor önvédelmi fegyverét magához véve, a keresésére indult. A helyi italbolt előtt találta meg, ahol polgári személyekkel beszélgetett, s utasította, hogy vonuljon be szolgálati helyére. A terhelt vonakodott a parancsot teljesíteni, később pedig annak végrehajtását kifejezetten megtagadta. Ezek után elöljárója ijesztésül többször a levegőbe lőtt, majd a terheltet maga előtt erőteljesen lökdöste. A terhelt a továbbiakban vonakodás nélkül bevonult az elhelyezési körletbe. A cselekmény elkövetésekor súlyos, de nem öntudatlan ittas állapotban volt. A határozat ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az alábbi indokokból nem találta alaposnak. A katonai rend és fegyelem legfontosabb biztosítéka a feltétlen engedelmesség az alárendelt részéről az elöljárója iránt. A fegyveres erők és a fegyveres testületek a rájuk háruló feladatoknak csak akkor tudnak megfelelni, ha az alárendeltek a parancsot a szabályzatban előírtak sze485