Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

Állami Gazdaság sérelmére elkövetett cselekményét 1 rb. bűnszövetségben és különösen nagy érték (kár) tekintetében elkövetett 1 rb. lopás bűntettének minősítette, mivel az említett vállalattól vádlott-társával együtt 282 218 forint értékű üzemanyagjegyet, illetve más ingóságot tulajdonított el. De figyelmen kívül hagyta a Btk. 311. §-ának (4) bekezdésében foglalt értékegybefoglalási szabályt, amikor az I. r. vádlottnak a többi vagyon elleni cselekményét különböző módon minősítette és összességében — a fentebb kiemelt 1 rb. cselekményen túl — 21 rb. cselekményt állapított meg terhére. A Legfelsőbb Bíróság 495. számú büntető kollégiumi állásfoglalása részletes iránymutatást ad abban a kérdésben, hogy értékegybefoglalás folytán mikor létesül törvényi egység, illetve melyek azok a körülmények, amelyek kizárják az értékegybefoglalást. Az említett kollégiumi állásfoglalás helyes értelme szerint, amennyiben az elkövető egyetlen olyan cselekménye mellett — amellyel önmagában különösen nagy kárt okozott — számos más, egyenként az említett kárt el nem érő szándékos vagyon elleni bűncselekményt követ el, és kizáró ok nem forog fenn, e bűncselekményekkel kapcsolatban értékegybefoglalásnak van helye. A tényállásból megállapítható, hogy az I. r. vádlott többi cselekményével 287 000 forintot meghaladó kárt okozott. E cselekményei közül tizenhatot bűnszövetségben követett el, e cselekményekkel okozott kár: 252 547 Ft. Az I. r. vádlott a terhére megállapított és az első fokú bíróság által helytelenül 21 rb. lopásnak minősített cselekményei közül összességében 34 453 forint kárt okozó öt lopást azonban nem bűnszövetségben követte el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy a vádlottnak ez utóbb említett cselekményei külön-külön, önállóan minősítendők-e vagy azokat a bűnszövetségben elkövetett, együttesen 252 547 Ft kárt okozó 16 további cselekményével értékegybefoglalás útján, egységesen a Btk. 296. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint kell-e minősíteni. A törvényi szabályozás szerint ugyanis a Btk. 296. §-a (4) bekezdésének b) pontja csupán akkor alkalmazható, ha a bűnszövetségben elkövetett cselekmények a különösen nagy kár (érték) megállapításához szükséges irányösszeget együttesen elérik. Figyelemmel arra, hogy az I. r. vádlott által a bűnszövetségben elkövetett cselekményekkel okozott kár — értékegybefoglalás folytán — a XXXIII. sz. büntető elvi döntésben megállapított irányösszegét meghaladta, a Legfelsőbb Bíróság akként foglalt állást, hogy a vádlottnak most említett vagyon elleni cselekményeit egységesen a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűntettnek kell minősíteni. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint sem a Btk. 311. §-ának (4) bekezdése, sem pedig az értékegybefoglalási rendelkezést értelmező 495. számú büntető kollégiumi állásfoglalás nem zárja ki az említett jogi álláspontot. Ellenkezőleg, az említett rendelkezésből következik, hogy minden olyan esetben — mint a jelenlegi is — az értékegybefoglalási 481