Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

Ez az elvi döntés az említett irányösszeget érintetlenül hagyta s megállapította, hogy a vagyon elleni bűntettek általában akkor minősülnek „különösen nagy kár (érték)" szerint, ha a kár (érték) összege a kétszázezer forintot meghaladja. II. A különösen nagy kár, illetve érték meghatározása óta tizenhárom év telt el. A népgazdaságunk fejlődésében bekövetkezett változások szükségessé teszik az irány összegnek a XXIII. számú elvi döntésben már jelzett felülvizsgálatát. Az irány összeg új meghatározása is a jogpolitikai szempontoknak és a gazdaságpolitikai érdekeknek megfelelően kell hogy történjék, összhangban a közfelfogással. Az elvi döntés meghozatala óta eltelt időszakban hazánkban immár megvalósultak a szocialista termelési viszonyok, rátértünk a fejlett szocializmus építésére. Mind ipari, mind mezőgazdasági vonatkozásban reális lehetősége van annak, hogy hazánk gazdaságilag fejlett országgá váljék. Igen jelentősen gyarapodott a nemzeti vagyon és ezen belül az egyes gazdálkodó szervek vagyona is, emelkedett népünk életszínvonala. Mindezekre tekintettel a kétszázezer forint körüli kár (érték) népgazdaságunk jelenlegi helyzetében különösen nagynak már nem minősíthető. III. Ugyanerre a megállapításra kell jutni, ha a jogpolitikai irányelvekben meghatározott, differenciált ítélkezés következetes érvényesülését kívánjuk biztosítani. A Btk. fent idézett rendelkezése tizenkét, adott esetben tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a különösen nagy kárt okozó, illetve különösen nagy értékre elkövetett vagyon elleni bűntetteket. Utóbbi esetben az enyhítő szakasz alkalmazásával sem szabható ki öt évi szabadságvesztésnél alacsonyabb büntetés. Ez összhangban áll azzal a jogpolitikai iránymutatással, hogy a törvény szigorát kell alkalmazni a társadalom alapvető érdekét sértő vagy veszélyeztető különösen súlyos, szándékos bűntettek elkövetőivel szemben. Ámde a törvény szigorának az alkalmazása csak abban az esetben felel meg a differenciált büntetéskiszabás követelményének, ha az elkövetett bűncselekmény ténylegesen olyan súlyú, hogy az a társadalom alapvető érdekét valóban sérti, és elkövetési körülményei is a társadalomra különösen fokozott veszélyt jelentenek. Ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben valóban indokolt és szükséges a már említett törvényi büntetési keretben meghatározott büntetés alkalmazása, adott esetben a tizenkét vagy tizenöt évig terjedő szabadságvesztés megközelítése is. A kétszázezer forintot kitevő kárt okozó, illetve értékre elkövetett bűntettek — a már kifejtettekhez képest — nem tekinthetők olyan súlyúnak, hogy a szigorúbb jogi minősítésük indokolt lenne. Éppen ezért nemcsak gazdaságpolitikai, hanem jogpolitikai szempontok is megköve460