Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

Ezért a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét ennek megfelelően megváltoztatta. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. II. 788/1973. sz.) (229/1974.) 7588. Jármű jogtalan használat végett való elvétele esetén, az abban levő ingóságok eltulajdonítása csak akkor minősül jogtalan behatolással elkövetettnek, ha a vádlott szándéka az ingóság eltulajdonítására már eredetileg is fennállott. Az első fokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott azzal a szándékkal hatolt be jogtalanul T. F. garázsába, hogy az annak tulajdonában álló kb. 50 000—60 000 Ft értékű gépkocsit használat céljából elvegye és azzal a városba autózzék. A gépkocsit megkísérelte elindítani. Ez megfelelő indítókulcs hiányában azonban nem sikerült. Ezután keletkezett az a szándéka, hogy a kocsiban talált 4200 Ft értékű különböző ruhaneműeket és egy karórát a sértettől jogtalanul eltulajdonít. A vádlott az eljárás során mindvégig egyöntetűen vallotta, hogy T. F. sértett garázsába azért hatolt be, hogy annak gépkocsiját jogtalanul használja, azzal a városba autózzék. A vádlott jogtalan használat céljából, hasonló módon még más autót is megkísérelt elvenni, két motorkerékpárt el is vett, az egyiket használta is. A másik elvétele után észlelte, hogy az üzemképtelen. A megállapított tényekből megalapozottan csak arra lehet következtetni, hogy a vádlott T. F. garázsába is azért hatolt be, hogy a gépkocsiját használat céljából elvegye, s amikor az eredményre nem vezetett, akkor keletkezett az a szándéka, hogy az ott talált dolgokat eltulajdonítja. Ez a körülmény pedig azért lényeges, mert a vádlott által elkövetett cselekmények minősítésére kihatással van. Tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlottnak azt a cselekményét, hogy a T. F. kocsijában volt dolgokat eltulajdonítási szándékkal elvette, jogtalan behatolás útján elkövetettnek is minősítette. A vádlottnak az a cselekménye, hogy a T. F. gépkocsiját jogtalan használat végett megkísérelte elvenni, megvalósítja a Btk. 296. §-ának (2) bekezdésébe ütköző, a 296. §-a (2) bekezdésének d/1. és f/l. pontja szerint minősülő, visszaesőként, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének a Btk. 9. §-a szerinti kísérletét. A vádlottnak az a cselekménye pedig, hogy miután T. F. sértett gépkocsiját használat céljából nem tudta elvenni, az ezt követően keletkezett szándékának megfelelően a sértett tulajdonában levő, a gépkocsiban volt ingóságokat azért vette el, hogy azokat jogtalanul eltulajdonítsa, megvalósítja a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, a 296. §-a (2) bekezdésének d/1. pontja szerint minősülő, visszaesőként elkövetett lopás bűntettét. A Btk. 291. §-ának (1) és (2) bekezdésébe ütköző lopásokat alapvetően a célzat határolja el egymástól. Amennyiben a célzat a gépjármű jogtalan használatára irányul, de a gépjárműben levő dolgokat eltulajdonítási szándékkal veszi el az elkövető, mindkét cselekménye önálló büntetőjogi értékelést igényel (BK 510. sz.). A fentebb kifejtettek szerint a lopás csak akkor minősül helyiségbe 452