Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

utcán haladva látta, hogy az egyik ház bekerített udvarán a kötélre akasztva ruhákat szárítanak. Bement a nyitva levő kapun és a ruhaszárító kötélről elvett 3 db női pulóvert, amelyeket később értékesített. A pulóverek értéke 1197 Ft volt. A terhelt cselekményét minősítő rendelkezés ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A járásbíróság ítéletét megváltoztató megyei bíróság azért nem látta megállapíthatónak a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a/1, pontja szerinti minősítést, mert a terhelt az udvarba nyitott kapun ment be és nincs adat arra, hogy bármilyen fizikai ellenállást küzdött volna le, illetve akár besurranás vagy belopózás útján jutott volna a sértett udvarába. Álláspontja szerint az egyszerű bemenetel pedig a lopásra irányuló előzetes szándék esetén sem alapozza meg a jogtalan behatolást. Egyébként a megyei bíróság a cselekmény vétségként [Btk. 303. § (1) bek.] való minősítését a terhelt személyi körülményeire és az elkövetés módjára tekintettel nem találta lehetségesnek. A minősítéssel kapcsolatos álláspont azonban téves. A Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a/l. pontjában meghatározott törvényi tényállás szerint a jogtalan behatolás útján elkövetett lopást az valósítja meg, aki a helyiségbe vagy az ahhoz tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva követi el a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lopást. A törvény tehát e minősítés megállapításánál a „jogtalan behatolás" módjának nem tulajdonít jelentőséget. Annak helyes értelmezése szerint ugyanis a helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre erőszakkal való behatolás, besurranás, avagy belopózás is a „jogtalan behatolás" fogalma körébe tartozik és annak csupán egy-egy elkövetési módja lehet. Ennek megfelelően — az állandó ítélkezési gyakorlat szerint — a helyiséghez tartozó bekerített helyen végrehajtott lopás jogtalanul behatolva elkövetettkén£ minősül akkor is, ha az udvar kapuja a lopási cselekmény elkövetésekor nyitva volt (BJD 4254.). Mivel pedig a terhelt azzal a szándékkal ment be a sértett udvarába, hogy a kiterített ruhákat magához vegye és eltulajdonítsa — behatolása, bemenetele jogos indok nélkül történt. Miért is magatartásával a lopás bűntettét jogtalan behatolás útján követte el (BK 444. sz.). A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletének a terhelt cselekményét minősítő rendelkezése törvénysértő. Ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a terhelt cselekményét a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében felvett és a 296. § (2) bekezdésének a/l. pontja szerint minősülő jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének minősítette és a terheltet ilyen minősítés mellett a másodfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetésre ítélte. (Legf. Bír. B. törv. IV. 874/1974. sz.) (197/1974.) 7552. Lopás helyett zsarolás bűntettét kell megállapítani, ha a terhelt a felajánlott — de létre nem jött — csere folytán hozzá került áru visszaadását a sértett súlyos megfenyegetésével tagadta meg és tartotta magánál. A városi bíróság a terheltet visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt 1 évi — fegyházban letöltendő — szabadságvesztésre és a köz425