Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

7500. A házijog büntetőjogi védelme kiterjed a munkásszállásokon, kollégiumokban, szállodában és hasonló jellegű egyéb intézményekben lakókra is, így az ilyen helyiségekkel kapcsolatban — az egyéb törvényi tényállási elem megléte esetén — a magánlaksértés bűncselekménye elkövethető. A katonai bíróság a honvéd I. r. és a polgári személy II. r. vádlottat garázdaság bűntette miatt ítélte el. Az I. r. vádlott tekintetében az ítélet — fellebbezés hiányában — első fokon jogerőre emelkedett. A katonai bíróság ítéleti tényállásának a lényege szerint a vádlottak az egyik barátjuk születésnapját ünnepelték. A jelenlevők — köztük az I. és a II. r. vádlott — leittasodtak. A késő esti órákban a két vádlott a társaságot külön-külön elhagyta. Később amikor egymással összetalálkoztak, elhatározták, hogy a városban levő középiskolai leánykollégium első emeletén alvó lányokhoz bemásznak. A hálókörletben történt megjelenésükre a leányok felébredtek és távozásra szólították fel a vádlottakat. Ennek nem tettek eleget, sőt amikor az egyik leány megkísérelte értesíteni a kollégium igazgatónőjét, a II. r. vádlott ebben őt meg akarta akadályozni. A vádlottak csak néhány perces ott tartózkodás után hagyták el a helyiséget. Cselekményük a leányok között riadalmat, felháborodást váltott ki. Tévedett a katonai bíróság a II. r. vádlott cselekményének jogi megítélésében, amikor azt a Btk. 219. §-ának (1) bekezdésébe ütköző garázdaság bűntettének minősítette. Az e törvényhelyen írt rendelkezés szerint ugyanis csak abban az esetben lehet e bűntettet megállapítani, amennyiben a cselekmény más, súlyosabban büntetendő bűncselekmény törvényi tényállását nem valósítja meg. Az irányadó tényállás szerint a két vádlott az éjszakai órákban a leánykollégium egyik hálószobájában kétséget kizáróan a bentlakók és a belépés kérdésében rendelkezésre hivatottak beleegyezése nélkül ment be, ott benntartózkodtak a szobában alvó és felzavart diáklányok kifejezett utasítása ellenére. A vádlottaknak ez a magatartása keltett egyrészt riadalmat, másrészt felháborodást. A katonai bíróság a vádlotti magatartás jogi megítélése során vizsgálta azt a kérdést, hogy a vádlottaknak a magatartása a garázdaság bűntetténél súlyosabban büntetendő, a Btk. 263. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő, éjjel elkövetett magánlaksértés bűntettének törvényi tényállását nem valósítja-e meg. Arra az álláspontra helyezkedett azonban, hogy e súlyosabb bűntett törvényi tényállását a vádlottak magatartása azért nem meríti ki — bár a cselekményük „mintegy a házijog" durva megsértése —, mert a sértettek kollégiumi lakószobában laktak és nem a saját otthonukban. A katonai bíróságnak ez a jogi értékelése azonban téves. A magánlaksértés bűntettét a Btk. 263. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az követi el: „aki jogos indok nélkül, másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy azokhoz tartozó bekerített helyre, az abban lakónak vagy az azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy bentmarad, úgyszintén, aki mást akadályoz 383