Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

a stádiumba sem, amely közvetlenül a közösülés végrehajtására irányult volna. II. A büntetési tétel felső határának alkalmazása erőszakos cselekmények miatt többszörösen elítélt vádlottal szemben. (448/1975.) Részletesen: Btk. 219. §-nál. Magánlaksértés 263. § 7498. Az üres, más részére ki nem utalt lakásba való önkényes beköltözés nem magánlaksértés, hanem szabálysértés (Btk. 263. §, Sztv. 146. §). — A gyermekgondozási segély nem olyan jövedelem, amely a fiatalkorú terhelttel szemben pénzfőbüntetés kiszabásának alapjául szolgálhatna. A járásbíróság az I. r. és a fk. II. r. terheltet bűnösnek mondta ki erőszakkal és együttesen elkövetett magánlaksértés bűntettében, és ezért az I. r. terheltet 1500 forint, a II. r. fiatalkorú terheltet pedig 1000 forint pénzfőbüntetésre ítélte. A tényállás lényege szerint a gyermekgondozási segélyen levő fk. II. r. terhelt, valamint az I. r. terhelt — akik élettársak — az e-i mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonában álló házingatlan egyik üres, lelakatolt lakásába beköltöztek oly módon, hogy a lakatot leverték. A beköltözést követően a lakásért bérleti díjat nem fizettek. A járásbíróság a terheltek cselekményét a Btk. 263. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, s a (2) bekezdésének a) és e) pontja szerint minősülő, erőszakkal és együttesen elkövetett magánlaksértés bűntettének minősítette. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. Törvényt sértett a járásbíróság, amikor a terheltek bűnösségét magánlaksértés bűntettében megállapította. A 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 146. §-a szerint ugyanis szabálysértést követ el, aki üres helyiséget foglal el és abba önkényesen beköltözik. Az állandósult bírói gyakorlat szerint (BJD 4159.) a más részére még ki nem utalt, üresen álló lakás vagy helyiség elfoglalása nem valósít meg magánlaksértést. A Btk. 263. §-a ugyanis a házijog, a magánlakás sérthetetlenségét kívánja biztosítani. A magánlaksértés jogi tárgya a magánlakás, valamint az ehhez fűződő érdek sérthetetlensége. Amikor a terheltek a lakás céljára szolgáló, de üresen álló helyiségbe önkényesen beköltöztek, az senkinek kiutalva vagy bérbe adva nem volt, azt senki nem használta. Cselekményük ezért nem magánlaksértést, hanem szabálysértést valósít meg. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásnak azzal az álláspontjával is, hogy a gyermekgondozási segély — jellegéből adódóan — nem tekinthető olyan jövedelemnek, amely a fiatalkorú terhelttel szemben pénzfőbüntetés kiszabásának alapjául szolgálna. A Btk. 95. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis fiatalkorúval szemben pénzfőbüntetést csak akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme 380