Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

ennek ellenére nyomban visszaindult az állomásra. Már az állomás előtt, amikor még nem is látta a rendőröket, hangosan kiabálta, hogy K. J.-t megöli. Utána teljesen indokolatlanul a felszolgálónő oldalához nyomta a kést, megkérdezve, hogy lesz-e vacsora. A felszolgálónő a vádlottnak ettől a fellépésétől egyáltalán nem ijedt meg és erélyesen elkergette őt. A vádlott ezután továbbhaladva, a „megölöm" szót mondogatta. Mindezek a körülmények arra utalnak, hogy élt ugyan a vádlott elhomályosult tudatában bizonyos ellenérzés K. J. rendőrrel szemben, s ez fenyegetődző kijelentésekben is megnyilvánult, ezek a kijelentések azonban nem szolgálhatnak alapul olyan következtetésre, hogy a vádlottban konkrét ölésre irányuló szándék alakult ki. Az első fokú bíróság által felhozott körülmények — a vádlott által kifejtett tevékenység — nem egyebek, mint a részeg ember garázda, gátlások alól felszabadult, a környezet nyugalmát hangoskodással zavaró magatartásának tipikus megjelenési formái. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott cselekménysorozata — beleértve a felszolgálónő inzultálását és a késsel való fenyegetődzést — a maga összességében nyilvános helyen tanúsított olyan közösségellenes magatartásként értékelendő, mely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ezért az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott cselekményeit — egységesen — a Btk. 219. §-a (1) bekezdésének első fordulatában meghatározott, nyilvános helyen elkövetett garázdaság bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Bf. í. 669/1974. sz.) (154/1975.) II. Cím A bűncselekmény elkövetői 13. § 7047. Sikkasztás bűnsegéde és nem tettese az a gépkocsivezető, aki a raktáros jelenlétében szállított árunak a raktáros által történő eltulajdonításában közreműködik. A katonai bíróság a honvéd I. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, a II. r. és a III. r. polgári személy vádlottakat pedig sikkasztás vétsége miatt ítélte el. A katonai bíróság által megállapított tényállás lényege a következő: A honvéd I. r. vádlott alakulata állományában raktárosi beosztásban teljesít katonai szolgálatot. Július 3. napján a központi raktártelepen 60 mázsa cementet vételezett azzal, hogy azt az építési munkahelyre szállítja a II. r. vádlott által vezetett gépkocsival. Az I. r. vádlott a gépkocsi vezetőjét arra kérte, hogy a telephelyről először a lakására menjenek, mert néhány zsák cementet otthagynak. A II. r. vádlott a társa kérését teljesítette, és annak polgári lakásán 757,50 Ft értékben 7,5 mázsa cementet leraktak. Július 4. napján az I. r. vádlott a III. r. vádlott gépkocsivezetővel is megbeszélte, hogy a gépkocsin szállított cementből a lakására visznek 28