Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

már hosszabb idő óta rejtegetett lakáskulcsot, és azzal a bejárati ajtót kinyitva, a sértett lakásába bement. A lakásban levelek után kutatott, eközben megtalálta a sértett pénzét, 20 000 Ft-ot. A vádlott a pénzt magához vette, megszámolta, majd még az éjszaka folyamin az udvaron egy farakás alatt egy dobozban elhelyezve elrejtette. Mindezek után a sértettnek egy levelet írt, amelyben közölte, hogy megtalálta a sértett pénzét, de azt csak akkor hajlandó visszaadni, ha a sértett házasságot köt vele. Ezt a levelet a vádlott jól látható helyen, a szobában, az asztalon helyezte el. A vádlott reggel 5 óráig tartózkodott a lakásban, közben elaludt, eltávozása előtt a szoba ajtaját bezárta, ennek kulcsát magával vitte, majd saját kulcsával a ház bejárati ajtaját is bezárta s eltávozott. A sértett több levelét magával vitte. A "vádlott a nyomozás során a rejtekhelyet megjelölte, így a 20 000 Ft a sértetthez visszakerült, a kár megtérült. Az ügyész fellebbezési óvást jelentett be a kényszerítés bűntettének befejezett bűncselekményként való minősítése, felfüggesztett szabadságvesztés és pénzmellékbüntetés kiszabása végett. Az első fokú bíróság a tényállás alapján helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét. A cselekmények minősítése törvényes. A megyei bíróság magáévá tette az első fokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a vádlott által elkövetett kényszerítés bűntette kísérleti szakban maradt annak folytán, hogy a bűncselekmény befejezettségéhez szükséges érdeksérelem nem következett be. Az ügyészség álláspontja szerint ez az érdeksérelem már annak folytán bekövetkezett, hogy a sértettnek — bár ideiglenesen — nem állt rendelkezésére 20 000 Ft készpénze, azt nem tudta felhasználni, mivel a vádlott azt elrejtette. A megyei bíróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 20 000 Ft elrejtése a fenyegetés körébe esik, hiszen e nélkül a fenyegetés — ami a bűncselekmény törvényi tényállási eleme — meg sem valósulhatott volna. A vádlott által elérni kívánt, a sértettre jelentős érdeksérelemmel járó eredmény — a házasságkötés — pedig nem jött létre. A büntetés kiszabásánál a megyei bíróság elfogadta a járásbíróság által felismert és értékelt bűnösségi körülményeket, s úgy találta, hogy az első fokú bíróság törvényesen alkalmazta az enyhítő szakaszt, a büntetés súlyosítása nem indokolt. A megyei bíróság azonban a büntetést a Btk. 65. §-ára figyelemmel halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak. A megyei bíróság a kifejtettekhez képest a fellebezési óvást elutasította. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. III. 756/1973. sz.) (151/1974.) 7031. Súlyosabb főzőedénnyel a fejre mért erőteljes ütéssel okozott nyolc napon belül gyógyuló sérülés esetén súlyos testi sértés kísérletének megállapítása. (102/1974.) Részletesen: Btk. 257. §-nál. 7032. A szerelmi féltékenység és az önérzetet sértő kijelentések hatásósra keletkezett indulat — mint a cselekmény kizárólagos indítékai —, 15