Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

szándékos vétség miatt szabadságvesztésre ítélik, a szándékos bűntett miatti elítéléssel kapcsolatos 10 éves, illetőleg a szándékos vétséggel kapcsolatos 3 éves várakozási idő [Btk. 80. § (1) bek. e) pont I. fordulata] párhuzamosan folyik és az együttes mentesítés lehetősége szempontjából (Btk. 83. §) ezek leteltének legkésőbbi időpontja lesz az irányadó. A terheltet szándékos bűntett miatt legutoljára a 4. alatti ügyben ítélték el szabadságvesztésre és ezt a büntetését 1961. október 4-én kiállotta. A 10 éves várakozási időt tehát ettől az időponttól s nem a szándékos vétségnek tekintendő bűncselekmény miatt alkalmazott szabadságvesztés kiállásától (1965. november 27.; 5. alatti ügy) kell számítani. Következésképp az említett határidő már letelt. A szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés kitöltésével kezdődő 3 éves várakozási idő pedig, amely a bűntett miatti elítéléssel kapcsolatos 10 éves várakozási idővel párhuzamosan folyt, már 1968. november 26-án lejárt. Mindezekre tekintettel a mentesítés iránti kérelem nem idő előtti, azt érdemben kell elbírálni. Ehhez képest a Legfelsőbb Bíróság a mentesítés iránti kérelmet a Btk. 83. §-ának (3) bekezdésére utalással, törvénysértéssel utasította el időelőttiség okából, annak érdemben való elbírálása helyett. (Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 1139/1974. sz.) (157/1975.) 7249. Az elítéltet akkor is csak a bíróság részesítheti együttes mentesítésben, ha előbb törvényi mentesítés alá nem eső, majd pedig törvényi mentesítés alá eső büntetéssel sújtották. M. József a Sz-i Járásbíróság, illetve a M-i Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság határozataival kiszabott 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 3 évi eltiltásra, továbbá a M-i Járásbíróság ítéletével kiszabott 3000 Ft pénzbüntetésre történt elítélései vonatkozásában kérte a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli bírósági mentesítését. Előadta, hogy az iratoknál levő bizonylatokból kitűnően az okozott kárt teljes egészében megtérítette. Munkáltatói, tanácsi és pártszervezeti igazolásokat csatolt annak bizonyítására, hogy az elítélésétől eltelt idő óta megfeszített munkával igyekezett elkövetett hibáit jóvátenni. A Sz-i Járási Ügyészség, a Sz-i Járásbíróság, illetve a M-i Megyei Bíróság ítéleteivel a társadalmi tulajdont károsító sikkasztás bűntette miatt kiszabott 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélés vonatkozásában indítványozta a mentesítést. Rámutatott arra, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1968. május 31. napján kelt 10—8/12/1968. sz. határozatával a terhelt büntetésének hátralevő részét kegyelemből 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ez a határidő, valamint a Btké. 26. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a bírósági mentesítéssel kapcsolatos várakozási idő eredményesen eltelt. A mellékbüntetés végrehajtása is befejeződött. Álláspontja szerint tehát a mentesítés feltételei fennállanak. Kiterjedt az indítványában arra is, hogy M. Józsefet a M-i Járásbíróság ítéletével (jogerőre emelkedett 1971. június 21. napján) foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 3000 Ft pénzbüntetésre ítélte. E büntetésnek a hátrányos következményei alól a Btk. 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében törvényi mentesülésben részesült. 175