Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

büntetésre tekintettel az érdemesség hiányára lehet következtetni. (431/ 1974.) Részletesen:.Be. 381. §-nál. 7244. Ha a terheltet előbb olyan büntetéssel sújtják, amelyre nézve törvényi mentesítésben részesülhet, majd két ízben javító-nevelő munkára ítélik — mindhárom büntetésre nézve csak együttesen mentesülhet és csak bírósági mentesítésben részesíthető. (453/1974.) Részletesen: Btk. 83. §-nál. 7245. Az együttes mentesítésre vonatkozó törvényi rendelkezés helyes értelme szerint a bírósági mentesítésnek is egyidejűleg ki kell terjednie a terhelt valamennyi olyan elítéltetésére, amelyek vonatkozásában a mentesítés még nem állt be. A mentesítés szempontjából az egyes — mentesítés alá még nem esett — büntetéseket nem lehet egymástól elszigetelten vizsgálni. A mentesítést akkor is az alapbüntetések tekintetében kell kimondani, ha azokat összbüntetésbe foglalták. (545/1975.) Részletesen: Btk. 83. §-nál. Együttes mentesítés 83. § 7246. A mentesítés beálltát több elítélés esetén minden egyes elítélés vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni akkor is, ha a büntetéseket összbüntetésbe foglalták. A fiatalkorú törvényi mentesítésben részesül a büntetés kiállásával vagy végrehajthatósága megszűnésével akkor is, ha szándékos bűntettek miatt kétszer ítélték olyan végrehajtandó szabadságvesztésre, amelynek együttes tartama vagy az azok alapján kiszabott összbüntetés az egy évet meghaladja. Az első fokú bíróság a vádlottat erőszakkal elkövetett magánlaksértés bűntette és visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Az első fokú ítélet ellen csak a vádlott jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. Az első fokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a vádlott a mindkét előző büntetése hátrányos következményei alól mentesült. A vádlott ugyanis az előző elítélései alapjául szolgált szándékos bűntetteket fiatalkorban követte el. Első ízben a bíróság 6 hónapi, de próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amelynek hátrányos következményei alól a Btk. 102. §-ának (1) bekezdése alapján az ítélet jogerőre emelkedése napján — 1970. november 5-én — véglegesen mentesült. Másodízben a bíróság 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte és elrendelte az előző felfüggesztett szabadságvesztésnek a végrehajtását. A második büntetése hátrányos következményei alól a vádlott a Btk. 102. §-ának (2) bekezdése alapján a szabadságvesztés kitöltésének napján — 1972. október 8-án — mentesült. Azt, hogy a törvényi mentesítésnek a jogszabályban írt feltételei megvalósultak-e, az egyes elítélések alapján kell vizs171