Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)
figyelemmel, hogy adott esetben egy gondatlan és egy szándékos vétségért quasi halmazatban kiszabott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásáról van szó, azt — az ügyész álláspontja szerint — „mellőzni látszik célszerűnek". Indítványozta még az ügyészség, hogy az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés kapcsán a megyei bíróság foglaljon állást a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében is. A megyei főügyészség átiratában a fellebbezési óvást azonos tartalommal tartotta fenn, s indítványa szerint a járásbíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése és az összbüntetésbe foglalás mellőzése indokolt. A másodfokú bíróság az alább kifejtettek szerint az ügyészi fellebbezési óvásban foglaltakat csak részben találta megalapozottnak. A járásbíróság ugyanis a törvényes rendelkezések szerint járt el, amikor a szóban forgó alapítéleteket összbüntetésbe foglalta. A Btk. 72. §-a nem tesz különbséget az összbüntetésbe foglalás tekintetében a felfüggesztett és a végrehajtandó szabadságvesztés között. Egyedüli előfeltétele a törvényhely szerint, hogy csak olyan büntetések foglalhatók összbüntetésbe, melyeket az összbüntetésbe foglalás időpontjában még nem hajtottak végre. Amikor a járásbíróság meghozta az összbüntetést kiszabó ítéletét, ez a helyzet állott fenn. A Btk. 74. §-ának (1) bekezdése egyébként akként rendelkezik, hogy több szabadságvesztés találkozása esetén az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtása kizárólag a 73. § (3) bekezdésének alkalmazhatósága esetén és csupán akkor függeszthető fel, ha ennek előfeltételei fennállanak, és a korábban kiszabott valamennyi szabadságvesztés végrehajtását a bíróság már eredetileg felfüggesztette. Az előírt kettős előfeltétel tehát fennáll, így a törvényi rendelkezésekből az következik, hogy a felfüggesztett szabadságvesztéseket is összbüntetésbe kell foglalni. Kétségtelen, hogy az összbüntetési ítélethez kapcsolódó próbaidő a legutóbb hozott ítélet jogerőre emelkedése napján kezdődik, s ezáltal a korábban hozott ítélettel megállapított próbaidő tartama lényegében meghosszabbodik, ami az összbüntetés végrehajtásának az esetleges elrendelése esetén az elítéltre bizonyos hátrányt jelenthet. Amennyiben ugyanis utóbb a felfüggesztett összbüntetés végrehajtására kerül sor, úgy az összbüntetés alapjául szolgált olyan szabadságvesztés is végrehajtásra kerül, amelynek a próbaideje egyébként már letelt volna. Ennek ellenére a próbaidő kezdő napjának e szabályozása feltétlenül méltányosabb, mintha a próbaidő az összbüntetés jogerőre emelkedésével kezdődnék. Az ügyészség által említett hátrány ezáltal lényegében kiküszöbölést nyer. Az összbüntetésbe foglalás tehát törvényes, s az alkalmazott csökkentés mértéke is megfelel az ide vonatkozóan irányadó rendelkezéseknek. Alaposnak találta azonban a megyei bíróság az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés próbaidejének tartama ellen irányuló ügyészi fellebbezési óvást. A Btk. 74. §-a (1) bekezdésének utolsó fordulata ugyanis egyértelmű rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a felfüggesztett szabadságvesztések összbüntetésbe foglalásakor az egyes ítéletekben meghatározott több próbaidő közül a leghosszabb tartamú 164